Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.
I. KÉGL SÁNDOR, AZ IRANISTA - Kovács Hajnalka: Kégl Sándor tanulmánya Amir Husraw indiai perzsa költőröl
KOVÁCS HAJNALKA Husraw líráját az európai lírából próbálja megérteni, feltételezve, hogy a perzsa költő is a saját érzelmeinek, gondolatainak és tapasztalatainak ad kifejezést verseiben. A verseket ebben a szellemben vezeti be, például: „Ha imádottja tudná, milyen búbánat terhe nehezedik a költő lelkére, megkönyörülne rajta" (Kégl 1911b:589), „A szerelem veleszületett tulajdonsága Khoszrev-nek" (Kégl 1911 b:596), „A kedvese felől lengő szél nagy szerepet játszik Khoszrevnél" (Kégl 1911 b:594). Valójában a gazai egy fiktív szerelmi szituációt ír le, ahol a kedves kegyetlensége és hűtlensége, valamint a szerelmes szenvedése a végletekig el van túlozva. A gazaiban fel-felbukkanó többi szereplő is ezt a szerelmi alapállást hivatott aláfesteni - például a szellő, amely elhozza a kedves illatát a magányos szerelmesnek, ha már a kedves maga nem méltatja figyelemre. Sok más fordítóhoz hasonlóan Kégl is küzd a kedves nemének kérdésével. A gazaiban ugyanis a konvenció szerint a kedves neme általában szándékosan kétértelmű marad: időként feminin, időnként viszont határozottan maszkulin vonásokat mutat. Ugyanakkor a gazalbeW kedves mögött nem kell konkrét személyiséget keresni: a kedves szinte minden esetben egy erősen stilizált, absztrahált, idealizált lény, aki rangban magasan a költő felett áll, és aki ezáltal éppúgy értelmezhető a megközelíthetetlen evilági kedvesnek, mint az elérhetetlen isteni személynek. Van, amikor viszont elég nehéz lenne bármiféle misztikus értelmet felfedezni az ilyesfajta leírások mögött - Kégl több helyen kénytelen rámutatni, hogy Husraw gazal]a\ban a kedves voltaképpen egy fiatal fiú, 3 4 de helyesen feltételezi, hogy itt irodalmi konvencióról van szó: „Valószínűleg csak az akkori irodalmi ízlésnek hódolva magasztalja fiú-kedvesének bájait" (Kégl 191 lb:594). Sajnos Kégl ilyesfajta észrevételei a csírájukban maradnak, nem vizsgálja meg a kérdést részletesebben, pedig egy kimerítőbb, összehasonlító irodalomtörténeti értékelés sokat segített volna az olvasónak Husraw versei befogadásában. Ugyanis a perzsa irodalom minden műfajára, de a gazaira fokozottan igaz, hogy a konvenció ismeretének hiányában a modern európai olvasó elég nehezen képes értelmezni azt. 3 5 Nem véletlen, hogy a perzsa gaza/költők közül egyedül 3 4 Pl. egy rubdTt, ahol a kedves pelyhedző szakálláról van szó, így vezet be: „Nagyon is luti szellemben mindenről lemond, csak a szép fiúkról nem" (Kégl 1911 b:584), egy gazait pedig így: „Kéri fiú-ideálját, hogy ne hagyja őt el s ne menjen vadászni" (Kégl 191 lb:598). 3 5 A gazai fordithatóságának kérdéséhez ld. Davis 2004. 14
