Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

I. KÉGL SÁNDOR, AZ IRANISTA - Sárközy Miklós: 'Egy telem a persa fővárosban' - megjegyzések Kégl Sándor perzsiai tanulmányújához

SÁRKÖZY MIKLÓS ottani tevékenységének rekonstruálására különböző, főleg magyar sajtóforrásokból kell kísérletet tennünk. Mostani ismereteink és feltételezéseink szerint Kégl Sándor alig valamivel több, mint három-három és fél hónapot tölthetett az iráni fővárosban. Mire alapozzuk ezt a hipotézist? Több adat is ezt sugallja. Nézzük végig ezeket az adatokat! Ismert, hogy Kégl 1889. november közepe táján érkezett Teheránba. Későbbi teheráni leírásainak az 'Egy telem a persa fővárosban' címet adta. Kégl visszaemlékezéseiben egyáltalán nem beszél a nagy tavaszi ünnepről (nauruz), vagyis nem valószínű, hogy 1890. március 21. még Iránban érhette volna őt. Emellett első iráni visszaemlékezése 1890 áprilisában jelent meg a Magyar Sa/onban (Kégl 1890b). Bár a korban a telegráf is rendelkezésére állhatott volna, de aligha gondolhatjuk, hogy Kégl élményeit Teheránból telegráfon küldte volna meg. Mivel odaútja közel másfél hónapot vett igénybe Budapest és Teherán között, így ha 1890 áprilisában ért vissza Budapestre, akkor legkésőbb 1890. március elején indulhatott haza. Összességében tehát nem túlzás az egy telem Teheránban cím, hiszen Kégl legfeljebb három és fél hónapot tölthetett 1889. november közepétől 1890. március elejéig az iráni fővárosban. Kégl három és fél hónapos teheráni tartózkodásának másik tanulsága, hogy ez idő alatt egyáltalán nem hagyta el a perzsa fővárost. Visszaemlékezéseiben nincsen nyoma, hogy valaha is kilépett volna Teheránból, hogy Vámbéryhez hasonlóan elutazott volna Iszfahánba, Sírázba vagy más iráni városba. Az introvertált, a vidéki Irántól szemlátomást húzódozó Kégl alkatilag sem volt talán kapható mesteréhez hasonló merész kalandokra. Egyedül arról számol be, hogy meglátogatott két kádzsár palotát Teherán mellett, Nadzsafábádot és Isratábádot, ahol a kádzsár sahok nyaralópalotái voltak."

1 Mindezek után nézzük meg, hogy mit is tett, mivel foglalkozott Kégl Sándor három és fél hónapig Teheránban? Idevonatkozó legfontosabb forrásunk a Vasárnapi Újság és a Magyar Salon című hetilapok, ahol Kégl később az élményeit publikálta. Ezek a leírások kevéssé foglalkoznak Kégl ottani személyes tevékenységével, sokkal inkább a perzsa főváros érdekességeit ismertetik meg a korabeli müveit magyar olvasóval. A kérdést úgy is feltehetnénk, hogy hol töltötte Kégl Sándor ezt a három hónapot? 1

0 Pedig a Nasir ad-Dinhoz írt ajánlásában Vámbéry még Iszfahánt és Sírázt is Kégl úticéljai között jelöli meg (Vámbéry 1889b). 54