Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

I. KÉGL SÁNDOR, AZ IRANISTA - Sárközy Miklós: 'Egy telem a persa fővárosban' - megjegyzések Kégl Sándor perzsiai tanulmányújához

KÉGL SÁNDOR PERZSIAI TANULMÁNYÚTJA illusztris vendég látogatta meg Budapestet. Näsir ad-DIn iráni sah nem egészen három napig, 1889. augusztus 26. és 29. között vendégeskedett a magyar fővárosban, ahol Vámbéry Ármin volt tolmácsa és kísérője. A sah és Vámbéry láthatóan hamar összebarátkoztak. Az iráni uralkodót láthatóan kellemesen érintette, hogy perzsául köszöntötték és folyamatosan perzsául szóltak hozzá. Vámbéry volt a sah elsőszámú magyarországi infonnációs forrása, akit sürün emleget az útról készült feljegyzéseiben. Näsir ad-DTn 1889-es európai útja során vélhetően különlegesnek hatott Vámbéry segítsége, hiszen többnyire franciául szóltak hozzá vendéglátói vagy a perzsa követségi személyzet tolmácsolt a sahnak." Véleményünk szerint Kégl iráni utazása aligha képzelhető Vámbéry Ármin szerepe és talán az iráni sahnál történt személyes közbenjárása nélkül, melyre Vámbéry egy 1890 decemberében kelt levele is bizonyítékul szolgál. Ebben Vámbéry úgy fogalmaz, hogy ő maga küldte Kéglt Teheránba (Vámbéry 1890). Mindemellett Kégl is feltűnően sokat hivatkozik útja elején Vámbéryre. Vámbéry hatását, mentori segítségét több nemrég előkerült, Isztambulból keltezett Vámbéry-levél is bizonyítja, melyekből kitűnik, hogy Vámbéry több ajánlást írt Kégl számára/' Kégl pedig sosem mulasztja el kiemelni Vámbéryt, amikor útitársaival Magyarországról beszél. Kégl elindulása, 1889. szeptember vége és a sah budapesti látogatás közt alig egy hónap telt el. Kégl útja Budapesttől Bakuig Kégl Sándor nem hagyott terjedelmes leírásokat iráni útjáról, mint ahogy egész élete csendben telt el. Jelenlegi ismereteink szerint Kégl Sándor nem készített memoárt iráni élményeiről és töredékesen fennmaradt magánlevelezése sem őrzött meg idevonatkozó adatokat. Visszatérte után magyar hetilapokban tett közzé hosszabb-rövidebb beszámolókat iráni élményeiről, jelen dolgozatunk adatai nagyobb részt innen ismertek, emellett néhány későbbi ismeretterjesztő cikke idevonatkozó adatai használhatóak fel iráni útjának tanulmányozásához. Kégl útja elejéről szigorú kronológiai rend szerinti beszámolót ír a Vasárnapi 5 Ld. Näsir al-DIn Qägär 1995: II, 330-335 és III, 4-22, valamint Sárközy 2010a és 2010b. '' Vámbéry Kégl számára írt ajánlásai a Kégl hagyatékhoz tartoznak, a dokumentumok a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteménye tulajdonát képezik és nemrég váltak ismertté. Vö. Vámbéry 1889a, 1889b és 1889c. 49