Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

I. KÉGL SÁNDOR, AZ IRANISTA - Sárközy Miklós: 'Egy telem a persa fővárosban' - megjegyzések Kégl Sándor perzsiai tanulmányújához

SÁRKÖZY MIKLÓS félénk ember nemigen vállalkozott nagy utazásokra. Törékenysége nem kerülte el kortársai figyelmét sem. Egy nemrég előkerült Vámbéry levél az 1890-es évekből utal Kégl félénk természetére és az ebből fakadó bátortalanságára (Vámbéry 1890b).

3 A zárkózott, emberi viszonyairól alig valamit eláruló Kégl Sándornak azonban egyszer, 1889-ben mégiscsak sikerült az általa oly buzgón tanulmányozott Keletre eljutnia. Kivételes alkalom volt ez, hiszen sem előtte, sem utána nem ismeretes, hogy hasonló utakra vállalkozott volna. Útja egyben azért is kivételes, mert magyar tudósként Vámbéry Ármin óta senki sem kereste fel a korabeli Perzsiát. Kégl Sándor perzsiai útjának előzményei Kégl 1889-ben fejezte be bölcsészdoktori értekezését, melyet Karnál ad-DTn adDamTrT, egy a 14. században élt egyiptomi szerző Hayát aí-hayawan „Az állatok élete" című munkájából írt. Ekkor tehát úgy tűnt, hogy két mestere Goldziher és Vámbéry közül, Goldziher pályáját, az arabisztikát választja, ám egy váratlan lehetőség mégis inkább az iranisztika irányába fordította érdeklődését az 1880-as évek végén. Kégl élete, szakmai pályafutásának talán legfontosabb pontjához ekkor érkezett, mivel még ugyanebben az esztendőben Vámbéry bíztatására, saját tehetős családi vagyonára támaszkodva

4 Perzsiába indult, ahol mintegy három hónapot töltött. Kégl útjának kezdetei, a motiváció máig nem egészen világos előttünk. Vajon mi ösztönözte az útra Kéglt? Azt a Kéglt, aki addig inkább Goldziherhez kötődött, mintsem Vámbéryhoz? Az addigra egymással elég feszült viszonyban levő Vámbéry és Goldziher, mint Scylla és Charybdis között őrlődő fiatal diáknak nyilván nem volt könnyű választania. Szerény sejtésünk szerint Kégl iráni útjának ösztönzője egy külső tényezőben keresendő. 1889 augusztusában áporkai kúriáján (MTAKK Ms 5075). Ld. pl. http://kegl.mtak.hu ill. http://mtak.hu/ index. php?name=v_3_2_l_kegl. 3 Vámbéry e Kéglt jellemző levele a Kégl hagyatékhoz tartozik, a dokumentum a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteménye tulajdonát képezi és nemrég vált ismertté (Vámbéry 1894). 'Dr. Kégl kiválóan szerény és némiképp ügyetlen ember' fogalmaz Vámbéry ebben a levelében, amely 1894. március 14-én kelt. 4 Vámbéry a perzsiai brit követnek. Sir Henry Drummond-Wolffnak írt ajánlásában Kéglt úgy ajánlja a követ pártfogásába, aki 'the scion of a good family he is provided with the requisite means' (Vámbéry 1

889c). 48