Á. Berta (Hrsg.): Wolgatatarische Dialektstudien: Textkritische Neuausgabe der Originalsammlung von G. Bálint, 1875–76.

G. Bálints Kasantatarisches Wörterbuch

midik — klrlac ulldlk— iuldlk. uj- — ujl-. ultan — oltan. Up- = üb. ür emelkedés, halom, domb | anhöhe, hügel; ürle adj. p. ürmäkcä = ürmäküc. vläksä dög I aas. Ostr. ü

lek holt test | leiche. Icauis- érintkezni, összejöni, találkozni I in berührung kommen, zusammenkommen ; kauistir- v. caus. kaki vid. kuki. kakir- = kakor-, kajlula- — kaji-. kajiréi koldus | bettler. Ostr. kasajak (i. e kailk-ajak

) konyhaedény | küchengeschirr. Ostr. katii an megkeményedni | hart werden. kada- szúrni, beleszúrni | stechen, hineinstechen, einbohren. kadakla- szegezni, oda-, rászegezni I nageln, annageln; kadaklat- v. caus. kadar (a): nej kadar mennyi | wie viel. kapkan kaptán | falle. kapla- — kabla-. kabak fedő | deckel

; vid. kitz kabayi. kaban

: k duiiiz vad di«/.nó | Wildschwein. kabarln- ~ kabar . kabär уа bar. I I . и k I II kamastir- v. caus. kamas

. kamiz- = kabiz-. [Ostr. karak rablás | raub, räuberei. karakói rabló | räuber. Ostr. karindai = karendäs. kartajt- v. caus. kartaj-. kálim leánydíj (ajándék, melyet a vőlegény a menyaszszony szülőinek ád)| brautpreis (geschenk des bräutigams an die eitern der braut). Ostr. kalkiu emelkedés, dombocska | anhöhe, kleiner hügel Ostr. kalkin- emelkedni, fölkelni | sich erheben, aufstehen. кет vid. pag. 5o. кетнеке kié | wessen (vid. кет). kertter-~kert-. kiuanis- v. coop kiuan-. kitlis üres I hohl. kij- levágni (darabkát) | abschneiden (ein Stückchen). Ostr. kljik: kese süzen kijikka álmák másnak szavát elferdíteni I eines anderen worte verdrehen. kitir érdesség, görcsösség | rauhheit, holperigkeil; kitirli adj. p. Ostr. k'iir meddő tehén | gelte kuh. Ostr. kistir- v. caus kis-; kistiriu n. act. (cf. text, p <>o). klrlaé hideg hónap | kalter rrion.ii. aya k. december; ene k. lanuarius. Ostr. •413