Wojtilla Gyula: A List of Words Sanskrit and Hungarian by Alexander Csoma de Kőrös.

I. Csoma és a szanszkrit nyelvtanulmányok - 3. Magyar és külföldi vélemények Csomának az ind nyelvekben és az összehasonlító nyelvészetben kifejtett tevékenységéről

21 Körösi Csorna Sándo

r c. cikkében Csorna teljesítményét a megfelelő történelmi keretbe helyezi, megállapítva, hogy az öszszehasonlító nyelvészet abban a korszakban, sőt még az utána következőben sem, volt mentes tévedésektől és a szanszkritmagyar rokonság lidérce még hosszú ideig kísértett. Ez a teória hízelgett a magyarok nemzeti büszkeségének és, valóban léteznek bizonyos kapcsolatok a szanszkrit és a magyar között. Csorna nem volt nyelvész, annak ellenére, hogy sok nyelvet ismert. Csorna és kortársai nem tudták, hogy a két nyelv közötti rokonság alapkövetelménye a köztük lévő genetikus kapcsolat. Körösi Csorna Sándor mint nyelvkutat

ó c. tanulmányában rámutat arra, hogy hiányzott a korszakban annak felismerése, hogy a nyelvtani szerkezetben meglévő párhuzamosság a rokonítás alapfeltétele. Noha ez a gondolat a XIX. század elején már a levegőben volt, Csorna mégis megelégedett azzal, hogy a ragozás, szóképzés, szóösszetétel köréből állítson fel általánosabb természetű analógiákat. Ezek az analógiák genetikailag semmit sem bizonyítanak, de "rajtuk alapul a morphologiai osztályozás". Azután, "... a magyar 'orientalista tudósok', köztük Csorna, mégsem követtek el olyan égbekiáltó bünt, amikor a szanszkrit körül kereskedtek, mert a szanszkrit és a magyar között valamiféle, ha mindjárt csak távoli, qenealógiai kapcsolat feltételezhető és fel is tételezték."^1 Schmidt Csorna Szójegyzé

kének különösen két adatával foglalkozik részletesen: magy. gyúl- szkt. jvai- és magy. szekér-, szkt. sakata. A gyul- esetében magáévá teszi Csorna elképzelését. Szerinte a magyar ige a szkt. jvai-átvétele. Ami a szekér szót illeti, itt egy bonyolultabb esetről van szó. A szkt. sakata prákrit származékai: sakara-/<*sakala-,<*sakada-/szolgálhattak a kölcsönzés alapjául. A kölcsönzést közvetítő nyelv az indo-szkita lehetett. Schmidt véleménye szöges ellentében áll H. Jacobsohnéval, aki azt állította, hogy a finnugor nyelvekben nincsenek ind eredetű kölcsönszavak. Kettőjük vitáját Mády Zoltán úgy értékeli, hogy Schmidt eredménye komoly rést ütött Jacobsohn elméletén. Mády az óind jvai- Schmidt által javasolt átvételét jelentésbeli és hangtani tekintetben kielégítően magyarázottnak tartja. Megjegyzi még, hogy számolnunk kell az ős árja kölcsönzés lehetőségével is.^8