Wojtilla Gyula: A List of Words Sanskrit and Hungarian by Alexander Csoma de Kőrös.

I. Csoma és a szanszkrit nyelvtanulmányok - 2. Csoma tanulmányai az ind nyelvek és az összehasonlító nyelvészet területén

17 való alaposabb megismerkedése semmiféle konfliktust nem okozott. Valójában nem is okozhatott, hiszen a tibeti buddhista szövegek tanulmányozása és a szanszkrit nyelv tanulmányozása elválaszthatatlanok voltak akkor is és azok ma is! Ráadásul Csorna idejében még nem volt nyilvánvaló, hogy a szanszkritnyelvű buddhista kánon jelentős része végleg elveszett, és esetenként csak tibeti fordítása maradt ránk. A szanszkrit "felfedezése" Csorna számára olyan volt, mint egy ószövetség kutató számára, aki előzetesen csupán latint tanult, a bibliai nyelvekkel való megismerkedés! Nincs tehát szó arról, hogy Csorna megbánta volna, hogy a tibetivel kezdte, de arról sem, hogy ne lett volna oka arra, hogy most a tibeti szótár és nyelvtan megjelenése után minden erejével a szanszkrit tanulmányokba vesse magát. Lássuk ezek után azon írásait, amelyek a szanszkrit és indoárja nyelveknek a magyar nyelvvel való hasonlításának kísérleteire vonatkoznak. Ez kétségtelenül kényes kérdés, amelyet csak óvatosan közelíthetünk meg. Az látszik leginkább célravezetőnek, ha Csorna saját kijelentéseit követjük időrendi sorrendben. Csornának Kennedy századoshoz 1825 május 25-én intézett levelében két paragrafus érdekes számunkra. A 30. paragrafus így szól: "Annak megerősítésére, hogy megvan a lehetőség arra, hogy kötelezettségemet beváltsam, bátorkodom állítani, hogy számos ókori és modern európai és ázsiai nyelvet ismerek, és hogy anyanyelvem, a magyar nyelv, közeli rokonságban áll, nem szavakban, hanem szerkezetekben a török, indiai, kinai, mongol és tibeti nyelvvel. Minden európai nyelvben, kivéve a magyart, törököt és a finn eredetőeket elöljárók vannak, akárcsak a héber vagy arab eredetű nyelvekben, de a mi nyelvünk az indiaihoz , kinaihoz és tibetihez hasonlóan névutókkal bír, és a névszóragozás különféle eseteinek képzéséhez toldalékokat használunk, amelyekkel ugyanazon szótőből az igék sok fajtáját alkothatjuk. A mi nyelvünk nem alsóbbrendübb a szanszkritnál vagy az arabnál ..." "Bátorkodom néhány példát felhozni állításom bizonyítására. Pannónia a "sarbiya" szanszkrit szó betűszerinti lefordítása, amelyet most a Duna déli partján lévő azon tartományra alkalmaznak, amelynek Belgrád a fővárosa, és amely régebben Magyarországhoz tartozott, most azonban török fennhatóság alatt áll. Dácia, vagy a görög helyesírás szerint Dákia (a mai Alsó-Magyarország Erdély, Moldva, Oláhország, Besszarábia) valószínűleg azon országoknak a megnevezése volt, azon oknál fogva, hogy azokban bőségesen volt szőlő, amely a szanszkrit dakh vagy dak "szőlő" szó melléknévi alakjából dakhia vagy dakia "szőlő" származik . Neumann báróhoz írt levelében, amelyet fentebb idéztünk azt írja, hogy a magyar tudósok meglepődnének a szanszkrit ér magyar között nagy mértékben fennálló kapcsolatokon. A harmadik dokumentum Csorna tibeti-angol szótárának előszava. Itt ezzel kacsolatban a következőt olvashatjuk: "Miután