Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.
III. A Csoma-gyüjtemény - 2. A gyűjtemény leirása - a. A gyűjtemény katalógusa a jelzetek sorrendjében
87 a / dan-por sahs-rgyas zes-pa rgyu-rnchan ci'i phyir btags-pa dan I de-la dbye-ba ci-cam mchis (7. oldal), vagyis: a sahs-rgyas (vagyis buddha) szó elemzése, s miért kapta épp ezt a nevet Buddha? b/ sgra, chad, bzo, gso, nan-don-rig-pa dan | chun-ba sdeb-sbyor, snan-nag, mnon-brjod, zlos-gar, skar-rcis-rnams Bod-kyi yul-du snon-nas yod-pa'am | yul gzan-nas khyons (19. oldal), vagyis: a nyelvészet, logika, technika, gyógyászat, a belső tudomány (ez utóbbi a tu. buddhista skolasztika; az eddig felsorolt 5 tudományág képezi a "nagy" tudományokat) és a kicsi tudományok : metrika, irodalomelmélet-költészet, metafora, dráma, csillagászat (asztrológia) Tibetben kezdettől fogva vannak-e, avagy más helyről származnak? c/ khyad-par gtan-chigs rig-pa 'di-bzin 'byun-'khuns dan lo-rgyus dan | dan-por slob-dpon gan-gi mjad I Bod-yul-du dus-nam-gyi che lo-cha-ba sus kyons (22. oldal), vagyis: kiváltképp a logikai tudomány hogyan keletkezett, s mi a története; mely tanmesterek működése volt kezdetben; Tibetbe kerülésekor kik voltak a locávák (fordítók)? E részen belül további kérdések vonatkoznak Dignäga (tib. Dbyig-gnen) személyére, arra, hogy a logikai müvek a Kandzsurban megtalálhatók-e, a logikának a lényege micsoda, egyes fogalmak (mint rgyu és rkyen, gzugs és dbyibs stb.) közötti különbségek, a karmával kapcsolatos összefüggések (las, rgyu, 'bras, vagyis a tett, oka és eredménye és viszonyuk a boldogsághoz ( bde) és szenvedéshez (bsdug), az öt és három méreg lényege stb. d/ sans-rgyas-kyi gzun-dan mi-mthun-pa'i mu-stegs-pa rnam-pa éi-cam mchis (40, oldal), vagyis: melyek azok az eretnek felekezetek, melyek Ijluddha tanával nem egyeztethetők? - da-lta Bod-yul-du dar-ba'i grub-mtha' lta-ba'i rim-pa mi cig-pa ji-cam mchis (42. oldal), vagyis: melyek a jelenleg Tibetben elterjedt filozofikus nézetek? - Rgya-gar, Rgya-nag, Hor, Sogs-na sgyu-scal dan yon-tan mchis-pa de-dag-las Bod-yul-du khyad-par 'phags-pa gan (42. oldal), vagyis: az Indiában, Kínában, Mongóliában (Hor és Sogs) lévő jártasságok és erények közül Tibetben kiváltképp melyek divnak? Kolofon (43. oldal): dris-lan, Grub-mtha'i rgya-mchor 'jug-pa'i gru-rjins zes bya-ba 'di ni | dad-brcon phun-sum-chogs-éin rig-gnas-la
