Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

III. A Csoma-gyüjtemény - 2. A gyűjtemény leirása

a gyűjteményben még előfordulhat több Alexander-könyv is. További előrelépést hoz Nagy Lajos 1942-ben megjelent katalógusa. Ebben a szerző Ligeti Lajos nyomán a már ismert három Alexander-könyv (No. 3, 4, 6) részletes leírását adja, melynek következtében megállapítható, hogy a Kun-dga' chos-legs által irt könyv (No. 3)6 fejezetből ál1, igy a F remeke által bemutatott másolat töredékes, mivel az csak az első három fejezetet tartalmazza. A könyvek keletkezésének ideje azonban továbbra is tisztázatlan marad. Ugyanakkor Nagy Lajos Gyula katalógusában még egy Alexander-könyvet mutat be, amelynek sem cime, sem kolofonja nincs (No. 8), azt, hogy mégis egy Alexander-könyvvel állunk szemben, Nagy Lajos onnan feltételezi, hogy ez a könyv formai alapon teljesen azonos a többi Alexander-könyvvel (ugyanolyan papir, ugyanakkora méret, azonos fűzetszerű fűzés stb.). Nagy Lajos a könyv szerzőjét nem tudja megállapítani, mivel a könyv erre vonatkozóan semmiféle támpontot nem nyújt. Látjuk tehát, hogy a négy Alexander-könyv közül három mű szerzőjét Ligeti Lajos egyértelműen tisztázta (Kun-dga' chos-legs, Chul-khrims rgya-mcho, Sahs-rgyas phun-chogs), a Nagy Lajos által bemutatott negyedik könyv szerzője azonban ismeretlen. Megoldást a könyv magában valóban nem ad, bár nagymértékben hozzásegít a szerző kilétének megállapításához, méghozzá a könyv tartalmán keresztül. A könyv a következő részekből áll: 1. sgra rig-pa (nyelvészet), 2. sdeb-sbyor (metrika), 3. zlos-gar (dráma, táncművészet), 4. mnon-brjod (metafora), 5. snan-nag (költészet). Több a könyvből nem derül ki, igy a szerzőt tisztázandó Csoma leveleiben kell további támpontot keresni. Csoma 1825. május 5-i levelében találjuk meg az utalást: "A kisebb vagy másodrangú tudományok ezek: Nyonnak, sDebs-byor, Nanthol (?), Das-Gar és Skar-rtsis azaz: szónoklat, költészet, lexikográphiu, tánc és csillagászat. Kérésemre a Láma (Sahs-rgyas phun-chogs) egy rövid értekezést is irt a nyelvtanról és a most emiitett öt tudományról." Mivel a szóban forgó mű tartalma a fenti levél idézetnek teljes egészében megfelel, igy nem kétséges, hogy a keresett szerző Sahs-rgyas phun-chogs. Miután valamennyi Alexander-könyv szerzőjét ismerjük, foglaljuk röviden össze, mi az, amit a lámákról neveiken túlmenően tudunk. A legrészletesebb ismereteket "a lámáról", Sahs-rgyas phun-chogs-ról Csoma