Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

Előszó

ELŐSZÓ A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kimeríthetetlennek tűnő kincsestárából gondos kezek újra elővarázsoltak egy kötetre valót. A választás ezúttal Kó'rösi Csorna Sándorra esett. Az ő küzdelmes életét idézik a következő lapok, az ő önzetlen, tántoríthatatlan helytállásáról vallanak újra a régi dokumentumok, ránk hagyott tudományos öröksége a korábbiaknál is világosabb szavakkal szól hozzánk: a tibeti studiumok megalapítójának tudós érdemein, úgy látszik, nem fog az idő. Körösi Csorna Sándor életéről, müvéről már sok könyv, tanulmány és kisebb-nagyobb anyag-közlő kiegészítés jelent meg. Körösi Csorna iránt az érdeklődés ma sem lankadt el, ellenkezőleg, alakja sokak szemében romantikus hőssé magasztosult, mások a sikeres tudóst bámulják benne. Nem fogy a számuk azoknak, akik új mondanivalóval jelentkeznek, és szemmel láthatóan növekedik azoké, akik olvasni, még többet tudni szeretnének az Ázsia-kutató nagy magyar tudósról. A Csornára vonatkozó régi és új ismereteknek az MTA Könyvtára kétségtelenül egyik fontos "hiteles helye". Akadémiánk Körösi Csorna Sándort még tibeti szótárának megjelenése előtt, 1833. november 15-én, tagjai sorába választotta. Csorna első életrajzirója, emlékének hűséges ápolója, Duka Tivadar, aki 1863-ban szintén az MTA tagja lett, minden Csornáról gyűjtött emlékét, ezek között annak tibeti kéziratait és fanyomatait, egy azok megőrzésére szolgáló diszes szekrénnyel együtt az MTA Könyvtárának adományozta. Térjék József, jeles tibetista, az MTA Könyvtárának tudós munkatársa vállalkozott arra, hogy a Könyvtár Csornára vonatkozó emlékeit rendbe szedi és megszólaltatja. Persze Térjék nem maradt, nem maradhatott meg pusztán a "házi" emlékek vallomása mellett, hiszen azok meg-