Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

Előszó

nint tibetistát övezi, szintén van valami szubjektív töltése. Bár Csorna fellépte után csaknem száz évig nem akadt a tibetisztikának magyar művelője, hire-neve elég volt ahhoz, hogy ezt a hiányt a tibetistákkal feledtesse. Mikor idestova ötven esztendővel ezelőtt e sorok irója Párizsban Bacot professzor tibeti óráján első izben megjelent, s a professzor kérdésére a nevén kivül nemzetiségé-t is meg kellett vallania, az szemmel láthatóan örvendezve állapította meg, a világ minden tájáról összeverődött, különben nem nagy létszámú hallgatóság élénk helyeslésétől kisérve, hogy hiszen akkor a tibeti nyelvet is jól ismeri . . . Csorna kései honfitársa pedig riadtan tekintett újdonsült tibotista kollégáira: ezek csak nem hiszik, hogy nálunk a rikkancsok a körúton száguldva az újdonságokat tibeti nyelven kiáltozzák? De félre a tréfával. Nálunk Csornáról, mint tibetistóról, valóban édeskeveset tud az átlagos olvasó. Térjék József mint tibetista jelen munkájában azt a célt tűzte maga elé, hogy a magyar olvasónak azt mutassa be: mit végzett Körösi Csorna Sándor a tudománynak azon a területén, ahol valóban Maradandót alkotott, hogyan fedezte fel - korábbi sikertelen kísérletek után a tudomány számára a tibeti nyelvet és irodalmat. Az irodalom ezúttal a buddhista irodalmat jelenti, pontosabban az északi buddhizmus iroc almának tibeti nyelvű kulcsát. Csorna tudományos naüyságát általában tibeti nyelvtanával és tibeti szótárával szokták érzékeltetni. Ez helyes, de nem volna szabad e két nagy teljesítmény mellett megfeledkezni egy harmadikról, a két nagy buddhista kánonikus gyűjteménynek, a Kandzsurnak és a Tandzsurnak az isme rtetéséről, amelyet elsőnek szintén ő kísérelt meg, s amellyel út jóra indította a tibeti nyelvű buddhista irodalomnak a később hatalmassá terebélyesedett szinte önállósult studiumát. Terjéknek ez a szent egyoldalúsága vállalkozásában az új, még akkor is új, ha Dukáé a kezdeményezés érdeme ezen a téren is. A tibetista Térjék belülről látja Csorna tibetista problémáit és érdemeit, ő tehát első kézből, hitelesen kalauzolja olvasóját ott, ahol mások, Duka is, kénytelen volt másodkézből tájékoztatni. Térjék müvének megírásában sajátságos új műfajt próbál meghono-