Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

II. Duka Tivadar munkálkodása - 2. Duka Tivadar élete

2. DUKA TIVADAR ÉLETE Régi nemesi család Sárosmegyei ágának sarjaként 1825. június 225 én Dukafaiván született. A nemes ifjak szokásos útját követve jogot tanul (1834-től kezdve) az eperjesi, majd a sárospataki protestáns kollégiumban. Tanulmányait 1843-ban fejezi be, melyet követően az eperjesi kerületi táblánál joggyakornokoskodik. 1846-ban Pestre jön és ügyvédi oklevelet szerezve rövid idő múlva Trangous kapitány magántitkáraként Bécsbe, onnan Gräfenberg fürdőhelyre utazik. A nemzeti fellendülés őt is hazahozza, előbb jogi állást tölt be a magyar minisztérium megszervezésekor, majd a szabadságharc kitörésekor a pozsonyi táborban nemzetőr lesz. A schwechati csata után Görgey Arthur hadsegéde. Az 1849. április 26-i komáromi csatánál kitüntetést nyer. A világosi fegyverletétel után menekülni kényszerül, elhagyja az országot. Előbb Drezdába, majd 1850 elején Párizsba jut, ahol a magyar emigráns körökben néhány hónapot tölt. Párizsból Türr István barátjával Londonba megy. Londonban azonnal igyekszik beleilleszkedni az angol élet vérkeringésébe. Még 1850-ben beiratkozik a St. George's College-ba, ahol orvosi tanulmányokba kezd, magát főleg nyelvtanításból tartva fenn. Bár az emigráns körökkel továbbra is tartja a baráti kapcsolatot, sikerül megkedveltetnie magát az angol társasági körökkel is. Ez az összeköttetés segíti álláshoz, amikor 1853 végén orvosi oklevelet szerez: Pollock tábornagy kieszközli számára, hogy kinevezzék a kelet-indiai királyi hadsereg katonaorvosának. 1854 januárjában indul életének új színhelyére, Indiába. 1854. február 24-én érkezik Kalkuttába, s ettől kezdődően minden lehetséges eszközzel a haza szolgálatára kiván állni: "Felkért^ küldenem