Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

VEKERDI LÁSZLÓ: A Bolyai-gyűjtemény a Bolyai-kutatásban

102 Vekerdi László „Adatainkat a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában őrzött Bolyaigyűjteményből vettük. Bolyai János katonai pályafutására vonatkozó iratok részben eredetiek, részben Szabó Péter bécsi kutatásai alkalmával az eredetiekről készült másolatok és kivonatok."

4

4 Az eredetiek is Szabó Péter kutatásaiból, illetve ezek közvetlen következményeként kerültek az Akadémia Könyvtárába. Erre is emlékeztetve írta Sarlóska tanulmánya elé, hálája — hálánk — jeléül: „Emlékezésül Szabó Péterre". De Szabó Péter gazdag hagyatékán és közleményein túl közvetve, a kétkötetes „Stáckel"-en keresztül is meghatározóan hatott a Bolyai-kutatásra. Schmidt Ferenc halála után Szabó Péter „örökölte" a fáradhatatlan építésztől (a nem kevésbé fáradhatatlan) Paul Stáckelt. A Gyűjtemény őrzi Stackel Szabó Péternek 1907 és 1914 között írt 24 levelét (K 29/153—176), amelyekben részint a küldött — Szabó Péter felfedezte — adatokat-iratokat köszöni meg, részint a Bolyaiakra vonatkozó további kérdésekkel áll elő. A Szabó Péter kutatásaiból és közleményeiből maga Szabó Péter által akkurátusan németre lefordított részletek aztán rendre beépültek Stackel közleményeibe és végül az 1913-ban megjelent kétkötetes „StáckeP'-be,

4

3 amit aztán a Szerző — akárcsak Schmidt esetében és a neki szóló köszönet után — az előszóban röviden nyugtázott.

4

6 Leveleiben azonban nagylelkűbbnek mutatkozik. „Szerencsés véletlen — írja Stackel 1907. június 29-i levelében —, hogy egészen eredeti szándékom ellenére ilyen komiszul (arg) húzódik a két Bolyairól régóta előkészített könyvem megjelenése, ugyanis csak az új anyag alapján lesz definitív biográfia adható." Ebben a levélben köszöni meg egyebek közt az értesítést Farkas fiának írt leveleinek a felfedezéséről: 44 Uo. 342. 7. jegyzet. Sarlóska Ernő (Aknasugatag 1897. jan. 15. - Bp. 1989. febr. 3.). 1958. II. 17-től az MTA Könyvtára alkalmazza. Sarlóska Ernő a Gyűjteményből és Gyűjtemény hatására vált Bolyai-kutatóvá; kivételes filozófiai tudását és filológiai képzettségét a Könyvtárba lépése óta a Bolyaidokumentumok szóra bírására fordította. 45 Adalékok 88: Stackel Schmidt Ferencnek 1898. jan. 24-én írt „leveléből kivehető, hogy lényegében már akkor kész volt a két kötetes »Stáckel« (csak 1913-ban került ki a nyomdából: Wolfgang und Johann Bolyai geometrische Untersuchungen. I—II. Leipzig—Berlin). A későbbi évek során ennek az értékes munkának az anyaga lényegében csupán a Szabó Péter által fölfedezett adatokkal lett teljesebbé." 46 Bolyai Farkas és Bolyai János geometriai vizsgálatai. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával kiadta, életrajzzal és magyarázattal ellátta STACKEL Pál. Magyarra fordította Rados Ignác. Első rész. A két Bolyai élete és művei. Bp. 1914. X.: „Fölvilágosításaikért, közléseikért és adataikért még sok másnak hálával tartozom. Első helyen említem közülök Szabó Péter budapesti tanár urat, ki a birtokában levő fontos okiratokat a legnagyobb készséggel bocsátotta rendelkezésemre és kinyomtatásukra is megadta az engedélyt; hálára köteleztek még a következő urak [...]" A magyar matematikatörténetírás — ahogyan Staar Gyula találóan nevezte — szerény apostola tulajdonképpen szerényen fogalmazott: „Anélkül, hogy a legkevésbé is kisebbíteni óhajtanám Stáckelnek a Bolyai ügyben szerzett komoly érdemeit, e helyen mégis igazságot kell szolgáltatnom a hazai matematikusoknak a kétkötetes Stáckel-mű létrejöttében végzett munkájukért." Adalékok 90—91.