Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - B) A Műszaki Szakosztály javaslata
В. A Műszaki Szakosztály javaslata A Műszaki Szakosztály tervjavaslatát 1949. július 16-án tárgyalta a Pártkollégium. A Szakosztály két változatban készítette el a tervezetet. Kidolgozott egy igen részletes tervet, amit Gerő Ernőnek küldtek meg és a Pártkollégium elé egy másfel oldalon összefoglalt tervezetet terjesztettek elő „Az ötéves keretterv tudományos kulcsproblémái" címmel. 1 3 Előadó Vándor József, a Szakosztály tudományos munkatársa volt. Jelentős számú meghívott jelenlétében tárgyalták meg a tervezetet. Meghívottként részt vett az ülésen Ajtai Miklós, Karczag Imre, Kökény Mihály, Lengyel Sándor, Major Máté, Osztrovszki György, Philip Miklós a különböző minisztériumok képviseletében és a Titkárság tagjai közül: Rajki Sándor, Gádor László, Jámbor Miklós és Libik György. Az előterjesztés 5 problémakört és ezekhez kapcsolódóan 11 alkérdést sorolt fel. Terjedelmi okok miatt csak az I. problémakörre vonatkozó javaslatot mutatjuk be teljes terjedelmében, a továbbiakban a problémaköröket és az alkérdéseket soroljuk fel. „/. Nyersanyag kérdés 1. Vaskérdés. Vasérc szegénységünk csökkentése érdekében fokozni kell geológiai kutatásunkat a tudomány modern segédeszközei segítségével. Megoldandók a minőségi acélok és speciális acélok gyártásának kohászati problémái." 2. Szénkérdés. „A mohácsi kombináttal, valamint a borsodi szenekből termelendő kohókoksszal kapcsolatban megoldandók a szénelőkészítési kérdések. Szénbányászatunkkal kapcsolatban vizsgálat tárgyává teendő a karsztvíz és az úszóhomok problémája." 3. Nyersolaj kérdés. „Fokozottan folytatnunk kell a geológiai és geofizikai kutatásokat. Új kutatási módszereket kell bevezetnünk és meg kell oldanunk a másodlagos olajtermelés kérdését." 4. Alumínium-kérdés. „Megoldandó az alumíniumnak közvetlenül bauxitból való termelésének kérdése. További kutatások szükségesek az alumíniumötvözetek nemesítésének, az alumínium-magnézium ötvözetek, a mükorund, duktilis szilícium előállítása, valamint a bauxitból nyerhető mükorund, titán és vanádium kérdése terén." 5. Mezőgazdasági nyersanyagok kérdése. Kutatómunka végzendő nyersanyagaink hatásosabb kihasználása (pl. cukorrépa), melléktermékek kihasználása és új nyersanyagok feltárása terén. Kutatandók újabb konzerváló eljárások és a konzerválásra legalkalmasabb gyümölcs, főzelék, stb. fajták. 6. Szén, tőzeg, lignit, ásványolaj és földgáz, mint kémiai alapanyag. Kikutatandók nevezett nyersanyagok komplex-kémiai feldolgozásának legracionálisabb módszerei növekvő festék-, gyógyszer, lakk-, növényvédelmi-, finomkémiai iparunk alapanyag szükségletének biztosítására. II. Energia kérdés: 7. A hazai szenek legracionálisabb felhasználási módjának „kikutatása", tüzelőberendezéseink tökéletesítése. III. Technológiai kérdések: 8. A technológiai eljárások tudományos fejlesztése, racionalizálása, új géptípusok kifejlesztése. IV. Gépesítés: 9. Mechanizálás. 10. Automatizálás. V. Finomipar: 11. Nagyobb szellemi javakat igénylő ipari vonalunk fejlesztése. A Pártkollégium ebben a formában nem fogadta el a tervezetet: „A terv túl általános és rövid, a csupán Gerő elvtársnak megküldött teljes terv pedig túlságosan részletes. A jelenlegi javaslat kiegészítendő a konkrét javaslatokkal úgy, hogy a jelenlegi terjedelmének kb. a kétszerese legyen." 1 4 A Pártkollégium konkrét javaslatokat is tett a terv kiegészítésére. így javasolta súlyponti kérdésként kezelni a műanyagkutatást: „Nem szorítkozhatunk kizárólag a külföldön nagy apparatúrával folyó műanyag kutatások eredményeinek átvételére, mert a hazánkban rendelkezésre álló nyersanyagok más természetű kutatásokat kívánnak." Ugyancsak igényelték súlyponti kérdésként felvenni a ritka nyersanyagok helyettesítését, továbbá az alumínium kutatással összefüggésben a korrózió elleni védekezést. A Pártkollégium szorgalmazta a mezőgazdaság gépesítési 98
