Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - B) A Műszaki Szakosztály javaslata

irányának a meghatározását, annak megvizsgálását, „hogy bevezethetö-e - legalább perspektívában - a mezőgazdaság villamosításának súlyponti kérdésként való kezelése." Kiegészítendő a tervezet az építőipar gépesítésének problematikájával is, vizsgálva, hogy ezen belül melyek a súlyponti kérdések. Vizsgálandó témaként merült még fel a vitában a komplex gépesítés kérdése, az alacsony százalékú ércek kohósítása, „a bauxit kohósítása vasra", az egyfázisú áram szállítása. A Pártkollégium arra is utasította a szakosztály titkárságát, hogy az átdolgozott tervezetet egy héten belül küldje meg a Pártkollégium tagjainak. Erdős Tamás az átdolgozott változatot július 28-án juttatta el a Pártkollégium tagjaihoz, közöttük Gerő Ernőhöz is. Az átdolgozott javaslat szerkezete alapjában nem változott. Kiegészült a Pártkollégium által igényelt kérdésekkel. A témakörök száma eggyel nőtt (anyaggazdálkodás), az alkérdések száma is néggyel bővült. (Műanyagkérdés, szervetlenkémiai ipari anyagok, az anyaggazdálkodáson belül: helyettesítés. Gazdaságos méretezés.) Egy-egy alkérdést részletesebben felvázoltak. Ennek érzékeltetésére bemutatjuk az átdolgozott I. problémakör leírását. „I. Nyers- és alapanyagkérdés. 1. Vaskérdés. Vasérc-szegénységünk csökkentése érdekében fokozni kell geológiai kutatásainkat a tudomány modern segédeszközei segítségével (magnetométer, graviméter, Eötvös-inga). A Mecsekben magnetométerrel folyó kutatások kitérj esztendők Rudabánya, Nekézseny-Uppony környékére is. Vizsgálandó a bauxitvasérc közvetlen feldolgozása vasra és a melléktermékként kapott kohósalak értékesítésének kérdése. (Timföld, cement.) Kísérletek végzendők a bauxitvasércnek villamos olvasztókban való termikus redukciójával kapcsolatban. Megoldandó a vörösiszap, valamint a piritpörk kohósításának kérdése. Tisztázandó a minőségi és speciális acélok (hőálló, saválló és szerszámacélok, acélöntvények) hazai előállításának lehetősége és eljárása. (Nagyfrekvenciás kemencék, vácuum-kemencék, stb.) 2. Szénkérdés. A mohácsi kombinát szénellátásával kapcsolatosan a Mecsekben már folyó geológiai kutatások folytatása. Megoldandó a komlói és brosodi szenek kokszosításával kapcsolatos szénelőkészítő módszerek kutatása, valamint a koksz további hamumentesítésének kérdése. Minőségi széntermelésünk (Dunántúl) egyik sarkpontja a karsztvíz-kérdés megoldása. A karsztvíz-kutatást ki kell terjesztenünk radarral, elektromos ellenállás módszerének, valamint neutron-ágyú alkalmazásával való kutatásra is. Az újabban fellépő úszóhomok veszély megkívánja annak leküzdésére szolgáló módszerek (lecsapolás megkötés) tanulmányozását. (Petőfibánya, Dudar.) 3. Nyersolaj kérdés. Fokozottan folytatnunk kell új olajmezők feltárására irányuló kutatómunkát a geológia és geofizika módszereivel. Új kutatási módszerként be kell vezetnünk a Szovjetunióban alkalmazott gáznyomásos eljárást, mely főként a Felvidéken ígér eredményt. Megoldandók a másodlagos kitermelés kérdései. A másodlagos olajtermelés módszereként figyelembe veendő az olajrétegek nyomásának növelése, gáz- és víz bepréselése, valamint baktériumos úton. Foglalkoznunk kell a másodlagos olajtermelés aknás módszerével is. Felkutatandók a Tar környéki ozokerit mezők. 4. Bauxitalumínium kérdés. Megoldandó az alumíniumnak közvetlenül bauxitból való termelésének (termikus redukció) kérdése. További kutatások szükségesek bauxit-készletünk teljes megállapítására, az alumíniumötvözetek nemesítésének, a korrózió, az alumínium-magnézium ötvözetek, valamint a titán és vanádium előállításának kérdése terén. 5. Mezőgazdasági nyersanyagok kérdése. Kutatómunka végzendő nyersanyagaink hatásosabb kihasználása (szeszhozam) növelése, cukorhozadék növelése melasz tisztítás útján. Száradó olajok előállítása nem száradó hazai olajokból, komló kihasználásának fokozása a sörgyártás terén, a melléktermékek felhasználása 99