Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - c) Társadalomtudományi Szakosztály
„A kiadványok összeállítását a Tudományos Tanács szakbizottságának (a Társulat aktívájának) albizottsága ellenőrzi, az egyes kötetek átnézése pedig az Irodalomtörténeti Társaság választmányának feladata." 4 3 Az egyes kisebb irodalomtörténeti társaságok megszüntetésére vonatkozó javaslatot levették napirendről azzal, „hogy az Irodalomtörténeti Társaság tegyen javaslatot a nem működő társaságok feloszlatására". A határozat szerint a Társaság feladata a nagy írók kultuszának az ápolása. Átveszi az Ady Emlékbizottság funkcióját, és hozzáfog a József Attila hagyaték összegyűjtéséhez. A szakosztály elfogadta „a haladó szellemű filléres irodalomtörténeti brossúrák kiadásának" a tervét, egyetértett a színház- és drámatörténeti bizottság megszervezésével. A Társaság szakosztályainak ügyében úgy foglalt állást, hogy csak egy Világirodalmi Szakosztályt hozzanak létre a javasolt kettő helyett, és munkaközösségek formájában biztosítsák a speciális szakmai munka feltételeit. A szakosztály elfogadta az ötéves terv kidolgozására előterjesztett ütemtervet, azzal, hogy az irodalomtörténet periodizációját a történész aktívával együtt vitassák meg, helyezzék előtérbe az irodalomtörténeti monográfiák írását, a nagy összefoglaló munka megírását az újkori magyar irodalomtörténet kidolgozásával kezdjék. 4 4 E viszonylag hosszú, sok részletre kiterjedő állásfoglalást a Pártkollégium egy mondattal igazolta vissza - ami nem teljesen egyezett az előterjesztett javaslattal: „Megerősíti azt a határozatot, hogy külön irodalomtörténeti intézetet nem állítunk fel, ennek feladatát az Irodalomtörténeti Társaság végezze." 4 5 A közgazdaságtudomány vonatkozásában érdemi előterjesztés nem történt. A Titkárság azt panaszolta, hogy nincs közgazdász munkatársa, a kiszemelt, alkalmas szakembereket nem engedik el, az aktívának nincs vezetője, ezért nem tudtak javaslatot előterjeszteni a felállítandó intézetre és félő, hogy nem készül el időre a közgazdaságtudomány ötéves terve. A szakosztály ülés megbízta Ortutay Gyulát és Rudas Lászlót, hogy egy héten belül vizsgálják meg „a káderkérdést". A Pártkollégium csak azt rögzítette, hogy a Közgazdaságtudományi Intézetre vonatkozó konkrét tervezetet a Kollégium elé kell hozni. Hasonló helyzetről számolt be a Titkárság a filozófiát illetően, írásos előterjesztés nem készült és csak azt jelentették be, hogy „a Filozófiai Intézetnek a három filozófiai tanszék melletti felállítására vonatkozóan Lukács, Fogarasi, Szalai elvtársak lényegében megállapodtak". Szalai Sándor az ülésen ismertette az albizottság javaslatát, amely szerint azért van szükség a kutatóintézet felállítására, „mert a különböző filozófiai tudományszakok (ismeretelmélet, esztétika, etika, társadalomtudomány, filozófiatörténet, stb.) terén hátramaradottságunk igen nagy". Az intézetet a budapesti egyetem Bölcsészettudományi karán a három filozófiai intézet (egyetemi Filozófiai Intézet, Társadalomtudományi Intézet és Esztétikai Intézet) mellett javasolták létrehozni „a három egyetemi intézet könyvtárainak és kádereinek felhasználásával, illetőleg kiegészítésével a rendelkezésre álló helyiségeinek kibővítésével". 4 6 A legközelebbi feladatokat az aspirantúra megszervezésében, klasszikusok fordításainak kiadásában, tankönyvek, segédkönyvek „kiadásához szükséges kollektív munka szervezésében és vezetésében", egyes monográfiák, évkönyv megjelentetésében jelölték meg. Az elképzelés szerint a három egyetemi intézet igazgatójából álló igazgatótanács irányítaná az intézetet. Az igazgatótanács a maga köréből jelöli ki az ügyvezető igazgatót, akit az MTT erősítene meg. Úgy tervezték, hogy az igazgatótanács június 1-jéig kidolgozza a Filozófiai Intézet ötéves tervét. A javaslatot a szakosztály elfogadta, a Pártkollégium állásfoglalásában erre az indítványra nem tért ki. 84
