Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - c) Társadalomtudományi Szakosztály
Nem történt meg a szakosztály ülésen a pedagógiára vonatkozó feladatok kijelölése. Mérei Ferenc azt javasolta, hogy a Szakosztály küldjön ki egy bizottságot, amely az egész területet egyidejűleg megvizsgálja. „Szükségesnek tartjuk, hogy a Tanács elé kerüljön egy olyan jelentés, amely tartalmazza a magyar neveléstudomány és lélektan területének teljes kritikai áttekintését, az intézmények munkájának és eredményeinek megvizsgálását, valamennyi intézetét, valamennyi egyetemi tanszékét, a társaságokét és a folyóiratokét, továbbá a tudományágak, nevezetesen a neveléstudomány és a lélektan közép- és felsőfokú oktatási anyagának felülvizsgálatát." 4 7 Ezzel egyidejűleg fogalmazódjanak meg javaslatok az intézményrendszer átalakítására, történjék meg a feladatok kijelölése. A szakosztály Mérei Ferenc javaslatát elfogadta azzal a kiegészítéssel, hogy a pedagógia ötéves tervének kialakításánál a kiküldött bizottság (Mérei Ferenc, Alexits György, Gyalmos János, Lázár György, Faragó László) legyen figyelemmel az Országos Neveléstudományi Intézet elméleti munkásságának kiépítésére és a szovjet pedagógia tapasztalatainak hasznosítására. A Pártkollégium nem foglalt állást a pedagógiára vonatkozó szakosztályi határozatot illetően. Mielőtt a pedagógia és a pszichológia helyzetének felmérésére kiküldött bizottság befejezte volna a munkáját, sürgős állásfoglalást kért a VKM V/l Ügyosztálya az MTT Társadalomtudományi Szakosztályától az Állami Gyermeklélektani Intézet ügyében. A szakosztály május 27-én küldte meg a VKM-nek előzetes véleményként a kiküldött bizottság elnökének, Mérei Ferencnek a javaslatát. Ebben többek között Mérei azt indítványozta, hogy az Intézet a Tudományos Tanács irányítása alatt működő kutatóintézet legyen, tartsa fenn és fejlessze tovább jól működő ambulanciáját és fokozatosan rendelje alá az iskolák és a speciális nevelő intézetek szükségleteinek. „Az Intézet fenntartása indokolt azért, mert jól felszerelt, s az orvosi munkához kapcsolódó pszichológiai iránymutatásnak egészséges képviselője." 4 8 Az Állami Gyermeklélektani Intézet a későbbiekben nem szerepelt a Tudományos Tanács irányítása alá tartozó intézetek listáján. Részletes javaslatot terjesztett elő a nyelvészeti aktíva a nyelvtudomány területén megoldandó feladatokra. A történész aktívához hasonlóan kitértek a társaságok átalakítására, a folyóiratok profiljának módosítására, egyesek megszüntetésére, az önálló Nyelvtudományi Intézet funkciójára. Ehhez kapcsolódott a szakosztály titkárság e területre vonatkozó háromhónapos munkaterve. Javasolták a Nyelvtudományi Társaság és az Országos Néptanulmányi Egyesület öszszevonását Magyar Nyelvtudományi Társasággá. A javaslat szerint az új Társaságnak három tagozata lenne: magyar, finnugor és egyetemes (általános nyelvészet, fonetika, idegen nyelvek). Ennek megfelelően a Társaság feladatait a magyar nyelvre vonatkozóan a leíró és történeti feldolgozásban, a finnugor nyelvnek kutatásában, a szovjet nyelvtudományi eredmények megismertetésében, az ötéves tervhez a tudománypolitikai program kidolgozásában, folyóiratkiadásban, népszerűsítő és tudományos előadások rendezésében jelölték meg. Javaslatot terjesztettek elő a Társaság új tisztikarára is: Elnök: Zsirai Miklós, társelnökök: Bárczi Géza és Rubinyi Mózes, alelnökök: Pais Dezső, Веке Ödön és Tamás Lajos, akik egyben szakosztályvezetők is, titkár: Derne László, jegyző: Szabó Dénes, pénztáros: Kálmán Béla és ellenőr: Lakó György. A folyóiratok szerkesztő bizottságaira és szerkesztőire is tettek javaslatot: A „Magyar Nyelv" c. folyóirat szerkesztője: Pais Dezső, a Nyelvőr szerkesztője: Веке Ödön, az Évkönyv szerkesztője: Tamás Lajos. 85
