Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - c) Társadalomtudományi Szakosztály
2. Értelmiségünket, demokratikus kádereinket, ifjúságunkat fel kell szerelni egy új hatalmas ideológiai fegyverrel: a marxizmus-leninizmus szellemében megírt összefoglaló irodalomtörténeti munkákkal; meg kell mutatni irodalmi múltunknak, elsősorban pedig a 19-20. század nagy íróinak igazi arcát. 3. A magyar irodalmi múlt tudományos szellemű megvilágításával tevékenyen befolyásolni kell a jelen irodalmi életének az alakulását." 3 9 Az ütemterv a feladatok között felsorolta a középiskolai tankönyvek elkészítését, az egyetemi tananyag kidolgozását, „Magyar Századok" címen 20-20 íves könyvsorozat (120 kötet öt év alatt) kiadását, irodalomtörténeti olvasókönyvek megjelentetését és egy hat kötetes „nagy összefoglaló magyar irodalomtörténet" megírásának megkezdését. Az ütemterv 1953 végéig irányozta elő a „Magyar Irodalomtörténeti Kutató Intézet" felállítását. Az irodalomtörténet írás ötéves terve kidolgozásának határidejét június 15-ben javasolta megállapítani. A szakosztály ülésen hosszan tartó eszmecsere alakult ki az előterjesztés egyes pontjai fölött: így a 120 kötetre tervezett sorozat szerkesztő bizottsága, a kötetek előszava előzetes véleményezésének módja, egyes kisebb irodalomtörténeti társaságok megszüntetése, a tervezett világirodalmi szakosztályok felállítása, az irodalomtörténet periodizációja, az irodalomtörténeti olvasókönyvek, antológiák jellege, a hat kötetes magyar irodalomtörténet kötetei megjelentetési sorrendje, az irodalomtörténeti intézet felállításának időpontja körül. A szakosztály határozata az irodalomtörténettel kapcsolatban a következő volt: „Az irodalomtörténeti tudományos munka szervezése, amíg az irodalomtörténeti tudományos intézet felállítására sor nem kerül, az Irodalomtörténeti Társaság feladata". 4 0 Azt is tartalmazta a határozat, hogy 1950-ben fogják megállapítani a kutatóintézet felállításának időpontját. Az intézet szervezésére vonatkozó javaslatról vita alakult ki: 1. Az intézet csak a magyar irodalomtörténettel foglalkozzék - erre utalt a tervezett névben a „magyar" jelző, avagy a világirodalommal és ezen belül a magyar irodalomtörténettel. Lukács György véleménye: „A dolog gyakorlati keresztülvitele olyan, hogy kérdésesnek tartom, lehetséges lesz-e nálunk belátható időn belül egy olyan magyar irodalomtörténet kutatóintézet felállítása, amelyet, mint világirodalmi intézetet tudunk megalkotni. Ezért gondolnám, hogy konkrété vegyük az irányt egy magyar irodalomtörténeti intézetre, és ha azután sikerül kiépíteni egy világirodalmi intézetet, akkor ebbe mint szekciót be lehet olvasztani ezt az intézetet." 2. A másik vitakérdés az intézet felállításának időpontja volt. Lukács álláspontja: „Mi úgy ítéltük meg, hogy bizonyos hosszabb idő kell ahhoz, amíg megfelelő széles káder marxista módon átnevelődik. Ez előtt nem tudom, helyes volna-e őket egy irodalomtörténeti intézetben, mint állandó munkatársakat egyesíteni." Fogarasi véleménye más volt: „A tapasztalat bizonyítja, és mindnyájan egyetértünk abban, hogy a tudományos kutatás legjobb bázisa a kutatóintézet és nem egy társaság... egy szűkkörü tudományos stábbal, munkatársi státusszal rendelkező irodalomtörténeti kutatóintézetet fel lehetne és szerintem ajánlatos volna előbb felállítani." Lukács válaszában arra utalt, nem biztos, hogy a történészek nem a társaság mellett foglaltak volna-e állást, „ha az a tény, hogy volt egy ún. Teleki Intézet, amelyet át kellett szervezni, nem kényszerítette volna őket, hogy mindjárt intézetet csináljanak. Én e mellett az elasztikusabb forma mellett volnék, ami nem zárná ki, hogy mondjuk egy év múlva újból megvitatás tárgyává tegyük ezt a kérdést." 4 2 Mint láttuk a szakosztály ülés ez utóbbi javaslatot tette magáévá. Az ülés elfogadta a Társaság vitaülés sorozataira, előadásaira, kiadványaira vonatkozójavaslatot. 83
