Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
I. - 3. A Magyar Tudományos Tanács szervezete és működési mechanizmusa - F) A munkatervek
átszervezésével, megszüntetésével, újak létesítésével (az ezzel kapcsolatos „kádercserékkel"), a tudományos könyv- és folyóiratkiadással (a meglevő folyóiratok felülvizsgálata, átalakítása, megszüntetése, újak létrehozása, a szovjet tudományos irodalom fordíttatása és kiadása, új egyetemi tankönyvek íratása), a dokumentáció megszervezésével összefüggő feladatokat tartalmazták. Egyes szakosztályok tervei megjelölték a fő tudományos feladatokat, és az ezzel kapcsolatos szervezési teendőket is. Megfogalmazódtak a munkatervben azok a célok is, amelyek a marxizmust-leninizmust kívánták mielőbb elterjeszteni a tudományos életben. („Ideológiailag fontos matematikai kutatások előmozdítására terv kidolgozása." „Bizottság összehívása annak kidolgozására, hogy a marxizmus-leninizmus módszereit, hogyan lehetne minél jobban behatoltatni (!) a fizikai-kémiai és a csillagászati kutatásokba." 4 4 „A Filozófiai Intézet célja a magyar filozófiai élet marxista szellemben való áthangolása, az idealista felfogás, a metafizikai módszer, valamint az agnoszticizmus válfajainak kiküszöbölése és a marxista-leninista filozófiai kutatás alkalmazása a hazai vonatkozású kérdésekre." „A magyar történettudomány marxista átértékelése és a magyar történetírás marxista kritikája. /А soviniszta s egyben német orientációs történelem-hamisítás leleplezése, a szellemtudományi módszer kiküszöbölése./)" 4 5 Áprilisban új munkaterv-készítési „kampány" kezdődött. Nemcsak azért, mert lejárt a Titkárság előző 3 hónapos munkaterve, hanem azért is, mert el kellett készíteni a Pártkollégium munkatervét is, és annak tartalmától, ütemezésétől nagymértékben függött a Titkárság, illetve a szakosztályok munkaterve. A Pártkollégium munkaterve - amelynek ismertetésére még visszatérünk - május közepétől augusztus 3 l-ig tartalmazta a tennivalókat. Külön munkaterv készült az 5 éves tudományos terv kidolgozására. 4 6 A tervezetet Rajki Sándor, a Természettudományi Szakosztály titkára készítette. Ezt a munkatervet a május 17-én tartott Titkársági Értekezlet fogadta el. 4 7 Á munkaterv bevezető része rögzítette, hogy miből kell kiindulni az 5 éves tudományos terv kidolgozásánál: ,,a) Az ötéves népgazdasági tervből, illetve az abból adódó tudományos szükségletekből"; ,,b) a további ötéves tervek várható és nagyvonásokban ismert szükségleteiből;" ,,c) az egyes tudományok jelenlegi állásából és a dialektikus materialista tudománnyá való fejlesztésének szükségleteiből. (Pl.: A magyar biológia ma még idealista tudomány, materialista biológiává kell tennünk, tehát át kell vinni a Micsurin-Liszenkó biológia vágányára.)" Az ötéves terv készítésének tennivalóit két nagy csoportra osztották: A szakosztályok tervbizottságokat állítanak fel (4-5 fő, a szakosztály tudományos munkatársának vezetésével), amelyek feladata az első ütemben a terv fő fejezetei fő feladatainak a megállapítása, majd ennek alapján, ezek jóváhagyása után kerülne sor a terv részletes kidolgozására. A munkaterv szerint a tervbizottságok által kidolgozott javaslatokat a szakaktívák megvitatják, a szakosztály titkárságok véglegesítik a szöveget és a Pártkollégium elé terjesztik. Az ütemezés szerint a május 15-én megtartott országgyűlési választásokat követően indulhat meg a tényleges munka, június elejére kell a fő feladatokra vonatkozó javaslatokat elkészíteni, hogy ezekről a Pártkollégium még június folyamán dönthessen. Ezt követően júliusban kerülne sor a szakosztály ülésekre, és az MTT elnökségének ülésére, majd augusztus elején az MTT teljes ülésén tárgyalna a főfeladatokról. A terv készítői még arra gondoltak, hogy az így elkészült javaslatot augusztusban az országgyűlés elé is beterjesztik. Az elképzelés szerint részben a fentiekkel párhuzamosan, lényegében a kollégiumi döntés után megkezdődhetne a fő feladatok ismeretében a fő fejezé52
