Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 3. A Magyar Tudományos Tanács szervezete és működési mechanizmusa - F) A munkatervek

tek részletes tervének a kidolgozása. A részletes tervet a munkaterv szerint augusztus 1re kellett volna a Pártkollégium számára elkészíteni, a szakosztályüléseket e tárgyban augusztus folyamán lebonyolítani, hogy az MTT elnöksége szeptember elején ebben is állást tudjon foglalni. E feladat, s a feladat ütemezése irreálisnak bizonyult. A fő feladatokra vonatkozó javaslatokat ugyan kidolgozták, július végén tárgyalták utolsóként a Társadalomtudományi Szakosztály javaslatait, de ezek nem kerültek sem a Tanács elnöksége, sem plenáris ülése elé, és e tárgyban nem készült előterjesztés az országgyűlés számára sem. Az ötéves terv részletes kidolgozása az ősz folyamán felmerült ugyan ismételten, mint megoldandó feladat, egyik-másik szakosztály novemberi munkatervében is szerepelt, de ennek megoldására irányuló kísérlet az átszervezett Tudományos Akadémiára maradt. Egy újabb időszakra szóló munkaterv kidolgozása vált esedékessé 1949 augusztusában. Formailag lejárt augusztus 31-el a Pártkollégium munkaterve - bár több, tervben szereplő témát nem tárgyaltak meg - szükségessé vált a Titkárság munkatervének az elkészítése is. Erdős Tamás kidolgozott egy „átmeneti" időszakra szóló munkatervet,

48 amely augusztus utolsó hetétől szeptember végéig tartott. E rövid munkaterv középpontjában a Titkárság szervezeti átalakítása, munkamódszerének változtatása állt, néhány folyó tudományszervezési feladat mellett. Ekkor vették tervbe a Természettudományi Szakosztály Titkárságának három egységgé történő átszervezését, és az ehhez kapcsolódó aktívahálózat kiépítését. A munkaterv tervezet kísérletet tett a szakosztály ülések felelevenítésére, a szakosztályok - a Műszaki Osztály kivételével - május óta nem tartottak ülést. A tervezet szorgalmazta a Tanács kommunista tagjai és más „kívülálló elvtársjelenlétében a Titkárság működésével és feladataival kapcsolatos politikai kérdések" megtárgyalását. Pártonkívüliekkel kibővített értekezletek rendszeresítését javasolta „nem politikai, hanem egyéb elvi szakmai kérdések megtárgyalására." Ezek a javaslatok kerültek be a jóváhagyott munkatervbe, még a Természettudományi Szakosztály ülését sem hívták össze, hanem körlevélben tájékoztatták tagjait a szakosztály titkárságának átszervezéséről, lényegében három szakosztály titkárság létrehozásáról. A jóváhagyott munkaterv

4

9 szorgalmazta többek között az ötéves tudományos terv fő feladatai kijavított szövegváltozatának az elkészítését, ehhez kapcsolódóan - új elemként - az 1950-es év tudományos terve kidolgozásának a megindítását, az aspirantúra bevezetéséhez szükséges jogszabály előkészítését, a tudományos intézetek kijelölését, az átveendő tudományos intézetek ügyének napirendre tűzését. Szükségesnek tartották a tudományos munka ellenőrzési módszerének a kidolgozását, a nyugdíjas tudósok nyugdíja emelésének előkészítését. A munkaterv feladatává tette a szakosztálytitkároknak, hogy szeptember 15-ig tegyenek javaslatot a Pártkollégium munkatervének témáira. E feladathoz eligazításként az elmaradt témákra utalt: „A Kollégium elfogadott munkatervében a következő összefoglaló elvi kérdések tárgyalására nem került még sor: kohászat, orvostudomány, biológia, történelem és irodalomtörténet, filozófia, közgazdaság, jogtudomány, mezőgazdaság iparosítása. Ezek közül olyan kérdések mint pl. orvostudomány, biológia, történelem, filozófia, stb. a következő közös jelszó alatt kerülhetnének sorra folytatólagos kollégiumi üléseken: 'Harc az ellenséges ideológia ellen'." Felmerülhet az a kérdés, hogy miért csak 4-5 hétre készült a munkaterv, miért nem hosszabb távra? A válasz valószínűleg abban a bizonytalanságban keresendő, ami az MTT jövője tekintetében kialakult a Pártkollégium júniusi ülése után, amely elvileg ugyan kimondta az Akadémia átszervezését, és az MTT „beolvasztását" az Akadémiába, 53