Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
I. - 3. A Magyar Tudományos Tanács szervezete és működési mechanizmusa - E) Változások az ügyrend elfogadása után - A minisztériumokkal való kapcsolat
Az évtizedeken keresztül - változó személyi összetételben és módosult feladatkörrel működő bizottság első ülését szeptember 22-én tartotta. A másik speciális bizottság a Technikai Kísérleti Bizottság volt. E bizottság felállításáról a Pártkollégium május 28-i ülésén döntött. Ekkor tárgyalták Sólyom László altábornagy előterjesztésében „A honvédség és a tudományos élet együttműködésének időszaki (időszerű) kérdéseit" című összefoglalást. Az MDP Titkársága a tavasz folyamán intézkedett egy olyan szerv - a Haditechnikai Tanács (továbbiakban: HTT) - létrehozásáról, amely döntési joggal rendelkezett a haditechnikai kutatás és gyártás ügyeiben. E Tanácsot az MTT-nek, az Iparügyi Minisztériumnak és a Honvéd Vezérkar főnökének közreműködésével kellett létrehozni. A Pártkollégium a Tanács konkrét megszervezéséről határozott. A határozat kimondta: „A Haditechnikai Tanács maradjon meg eredeti összetételében, melyre már határozat van. A HTT megalakítandó, mint állami szerv szigorúan konspirativ jelleggel. Ne hívjuk Haditechnikai Tanácsnak, hanem válasszunk szerényebb nevet. Tagjait minisztertanácsi határozat nevezze ki, így nem kell publikálni." A határozat szerint a HTT-nek állandó titkára legyen, akinek joga van az értekezletet összehívni. Feladata annak a listának az összeállítása, amely jellemzéssel együtt tartalmazza azoknak a neveit, akik a tudományos intézetekben a honvédelmi ügyekkel fognak foglalkozni. „Ezek a személyek bizonyos különleges titoktartásra kötelezendők, őket a HTT első ülésén erősítse meg. 3 1 Az Akadémiai Levéltárban található bizottsági meghívók alapján arra lehet következtetni, hogy a HTT Technikai Kutató Bizottság (TKB) néven szeptemberben kezdte meg működését. Nevét az első ülésen - szeptember 14-én - Technikai Kísérleti Bizottságra változtatták. Az ülést a honvédelmi miniszter, Farkas Mihály szobájában az ő elnökletével tartották. A meghívót kapták: Farkas Mihály, Sólyom László, Weiler Antal miniszteri osztályfőnök, Molnár Pál altábornagy, Lőrincz Sándor ezredes, Philip Miklós ezredes. A meghívókon aláíróként Alexits György neve szerepelt. Ő volt az előadója a bizottság ügyrend-tervezetének, a második ülésen - szeptember 26-án - „A tudományos intézetek honvédségi szakmai összekötőinek kijelölése" című előterjesztésnek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a bizottság titkári teendőit kezdetben Alexits György látta el. A TKB több albizottságot működtetett. Az ülések napirendjén szerepelt a Biofizikai Bizottság, a Híradástechnikai Kutatási Bizottság beszámolója. A Levéltárban hat ülés meghívója található. Az október 26-i ülés meghívóján aláíróként Alexits neve mellett Kurucz György neve is szerepelt. A meghívók mellett előterjesztések, határozatok szövegei nincsenek. A minisztériumokkal való kapcsolat alakulása Az ügyrend nem tartalmazta a Tudományos Tanács és a Titkárság kapcsolatait a minisztériumokkal, az alközpontokkal, annak ellenére, hogy az Erdős Tamás által belső vitaanyagnak készített tervezet felvázolta az alközpontok szerepét, feladatait, és ezeken keresztül a Tudományos Tanács és a minisztériumok együttműködési formáit. E szerint „...minden nagyobb területen, célszerűen egy-egy minisztérium keretében tudományos alközpontok alakítandók. Ezek irányítják az illető tárcához tartozó tudományos intézeteket, üzemek tudományos problémáit, stb. a Tudományos Tanács vezetésével. Az alközpontok működésének súlypontja a szervezeti és adminisztrációs kérdéseken van, a tudományos irányítást a Tanácsnak kell szakaktívái segítségével elvégezni. A tudományos 47
