Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
I. - 3. A Magyar Tudományos Tanács szervezete és működési mechanizmusa - E) Változások az ügyrend elfogadása után
Nem foglalkozott az ügyrend a Tanács saját intézményeivel. Pedig az Erdős féle tervezet erre is tett javaslatot: „A Tanácsnak a Szovjetunió Tudományos Akadémiájához hasonlóan fokozatosan meg kell szerveznie saját tudományos intézeteit. Ezek szervezeti és szolgálati szempontból is kizárólag a Tanácshoz fognak tartozni. A megfelelő adminisztratív szerveket az intézetek kiszolgálására a Tanács Titkárságán belül fel kell állítani." 3 0 Az ügyrend ezzel kapcsolatban is azt jegyezte meg, hogy ezek „további megtárgyalásra várnak". Az ügyrend nem foglalkozhatott két olyan speciális bizottság működésével, amelyeknek megszervezésére csak a későbbi hónapokban került sor. Ezek közül az egyik a Mérés- és Műszerügyi Bizottság volt. Az MTT Titkársága feldolgozta a kiküldött kérdőívekre kapott válaszokat a kutatóhelyek müszerállományára és műszerigényére vonatkozóan. Megállapították, hogy az intézetek nem rendelkeznek megfelelő műszerekkel. A kutatóhelyek - beleértve az üzemi laboratóriumokat is - hozzávetőlegesen 15 millió forint hazai beszerzésű és 1,5-2 millió dollár értékű import műszert igényeltek. A felmérés eredményét július 2-án terjesztette a Műszaki Szakosztály titkársága a Pártkollégium elé. A jelentés megállapította, hogy „nincsen olyan szerv, mely a kérdés egységes irányítására alkalmas volna. A műszerigények egyeztetésére tehát nincs mód, a meglévő műszerekről nincsen kataszter." Mindezek megoldására javasoltak egy Mérésügyi Bizottság felállítását. A Pártkollégium néhány kisebb szervezeti javaslattól eltekintve (külön műszerügyi felelős beállítása, közvetlen kapcsolattartás a KGST-vel, stb.) a javaslatot elfogadta. Javasolta a bizottság feladatai közé iktatni a kutatáshoz szükséges vegyszerigények nyilvántartásba vételét is. Augusztus 5-én megjelent a kormány rendelete (4193/1949. (164) sz.) a Mérés- és Műszerügyi Bizottság felállítása tárgyában. E rendelet szerint a tudományos vizsgálatokhoz szükséges műszerek beszerzésének, előállításának, elosztásának és felhasználásának az irányítására öttagú Mérés- és Műszerügyi Bizottságot kell létesíteni. A bizottság tagjait az MTT elnöksége bízza meg, a bizottság munkáját az MTT elnöksége irányítja, titkárát a Műszaki Szakosztály munkatársai közül kell kijelölni. A rendelet a bizottság feladatait a következőképpen határozta meg: „1. Országos műszerkataszter elkészítése és kezelése, 2. az országos műszerszükséglet összeállítása, 3. műszerigénylések véleményezése és fontossági sorrendjének a megállapítása, 4. műszerek belföldi előállításának elvi irányítása, különböző helyeken folyamatban lévő műszergyártás összehangolása, javaslattétel újabb műszerek gyártására, 5. javaslattétel műszerek és méréstechnikai eljárások korszerűsítésére, illetve ilyen eljárások bevezetésére és megválasztatására, 6. műszerekre vonatkozó beszerzési kéréseknek az állami külkereskedelmi szervek felé kizárólagos joggal történő véleményezése, 7. a tudományos célra szükséges legfontosabb vegyszerigény megállapítása és intézkedés annak biztosítására." A Pártkollégium szeptember 17-i ülésén jelölte ki a bizottság elnökét és tagjait. Elnök: Hevesi Gyula. Tagok: Réti Pál (a W. M. Müvek kutató osztálya) Valkó Iván Péter (Egyesült Izzó) Vándor József (az MTT Műszaki Szakosztálya titkársága) Kolozs György (Országos Tervhivatal). A bizottság titkára Turi Pálné lett a Műszaki Szakosztály tudományos munkatársa. 46
