Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 3. A Magyar Tudományos Tanács szervezete és működési mechanizmusa - D) A Tanács ügyrendje - - A Tanács testületi szervei

A javaslat szerint a Tanács külső kapcsolatainak kialakításánál szem előtt kell tartani azt a szempontot, hogy a Tanács irányítja az egész magyar tudományt, de a minisztériumok szervezeti egységét nem szabad megbontani, a meglévő szervezeteket kell felhasználni. „A Tanács nem foglalkozhat minden intézménnyel minden esetben külön-külön és közvetlenül." Fel kell használni a tudományos területeken dolgozó társadalmi szerveket, szövetségeket is. Az előterjesztésnek az a fejezete, amely a Tanács, illetve Titkársága egyes szerveivel, „tisztviselőinek munkakörével" foglalkozik, első helyen döntő szervként a Pártkollégiumot jelölte meg, ami természetesen szintén nem szerepelt a hivatalosan elfogadott ügyrendben. A Pártkollégium feladata: „A Tudományos Tanács elvi irányítása, döntés a főbb gyakorlati kérdésekben." A Pártkollégium működésére később még visszatérünk. A Tanács elképzelt működési mechanizmusát a javaslat a következőképpen vázolta fel példaként az országos kutatási terv elgondolása szerinti kidolgozását mutatva be: A részleteket kidolgozzák az aktívák, a szakosztályok tudományos munkatársai a részletterveket a szakosztálytitkár elé terjesztik, aki azokat összefoglalja és a főtitkárhoz továbbítja. A főtitkár titkársági értekezlet keretében egyezteti a tervezetet, majd azt az elnök elé terjeszti, „aki a Pártkollégium elé viszi". A Pártkollégium állásfoglalása után végső tárgyalásra a teljes ülés, vagy a szakosztályok ülése elé kerül. „Az ott hozott határozatok az elnökség elé kerülnek és az elnök aláírásával emelkednek jogerőre." Az egy tudományterülethez tartozó fontos ügyekben, mint pl. intézetalapítás, javaslat Kossuth-díjra rövidebb eljárást javasolt: aktíva, szakosztálytitkár, főtitkár, elnök, Pártkollégium, amelynek határozatait a főtitkár hajtja végre. Ezekben az esetekben már nincs szó a Tanács teljes üléséről, vagy szakosztály ülésről, elnökségről. Míg az elsőnek felvázolt működési rend a Tanács tudós testületeivel kívánta legalizálni, állami határozatokba öltöztetni a pártdöntéseket, a másik az „egyszerűbb" eljárás kikapcsolta a döntésből ezeket a testületeket és a Pártkollégium határozott és ennek alapján a Titkárság intézkedett. Valójában ez utóbbi eljárás vált általános gyakorlattá. D. A Tanács ügyrendje Erdős Tamás javaslatának megvitatása és átdolgozása után elkészült a Tanács ügyrendje, amely rögzítette a szervezetet és a működés néhány fontos szabályát, amelyet a Pártkollégium, majd májusban az MTT elnöksége jóváhagyott. Az ügyrend csaknem korlátlan hatalmat biztosított az elnöknek. Az ügyrend szerint: „Az elnök felelős legfelsőbb fokon az MTT ügyeiért és munkájáért. Két elnökségi ülés között az elnök végzi az elnökség ügyeit."

6 A Tanács testületi szervei Az öttagú elnökség (elnök, társelnök, három elnökségi tag) - az ügyrend szerint - havonta ülésezik és „a szakosztályok határozatait emeli jogerőre". Az üléseket a főtitkár hívja össze az elnökkel való megbeszélés alapján. Az elnökségnek formailag fontos szerepet szántak: a Tanács munkájának folyamatos irányítását és a Pártkollégium döntéseinek „legalizálását". A Pártkollégium május 21-i ülése külön is foglalkozott az elnökség üléseinek rendjével. Az előterjesztés szerint az 40