Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 3. A Magyar Tudományos Tanács szervezete és működési mechanizmusa - C) Javaslat a Tanács működési szabályaira

határoznunk és gondosan kidolgoznunk az ez évben még tartandó három tanácsülés témáját. Ezeknek a témáknak nem befelé fordult, a Tanács saját ügyeivel foglalkozó témáknak kell lenniök, hanem kifelé az egész tudományos világ, az egész ország felé kell szólniok. Ezért olyan témát kell választani, amely alapvető fontosságú, mely mindhárom szakosztályt érdekli. Egy ilyen ülés nem néhány óráig, hanem két napig tarthatna. A magja egy alaposan előkészített komoly tudományos értékű referátum lehetne, melyhez előre megírt hozzászólások hangoznának el." Az ülés anyaga megjelenhetne egy kötetben. Gerő példát is említett: „mezőgazdaságunk újjáépítése". Az elnökség munkáját úgy képzelte el, hogy havonta ülésezne, nem nyilvánosan. Határozatait, az ülések tárgysorozatát valamennyi tanácstag megkapná, „hogy így is erősítsük a kapcsolatot a tanácstagok és az elnökség között a Tanács teljes ülései közötti időszakban is". Erdős kérdésére megerősítette, hogy a titkár a főtitkár helyettese és feladata „legfőképpen a szervezési kérdések tisztázása és vitele". E beszélgetés keretében Gerő sürgette a Titkárság személyi megerősítését, az apparátus megfelelő elhelyezését, „a pénzek hova fordításának ellenőrzését", és a Tanács belső szervezetének kialakítását. C. Javaslat a Tanács működési szabályaira Az iránymutatásnak megfelelően Erdős Tamás kidolgozott egy a Tanács működésére vonatkozó javaslatot.

5 A javaslat bevezető fejezete összefoglalta azokat az általános szempontokat, amelyek érvényesítését a Tanács legfontosabb feladatának tekintették. Ezek az általános szempontok egyértelművé teszik, hogy a Tanács nem más, mint eszköz a hatalmat birtokló párt kezében. A belső vitára szánt előterjesztés sok olyan szándékot és elképzelést megfogalmazott, amelyek később nem kerültek be a hivatalos ügyrend szövegébe, de többségük a gyakorlatban érvényesült. A szempontok között ilyen megállapítások olvashatók: „...a Tanács célja a magyar tudomány teljes erejének mozgósítása a szocializmus építése érdekében. A Tanács a magyar tudomány legfelsőbb és egyetlen irányítója. A Tanács valósítja meg Pártunk célkitűzéseit a tudományos vonalon, viszi az ideológiai harcot az áltudományos, reakciós elméletek ellen. Részletesen kidolgozza és a gyakorlatba átülteti a Párt utasításait, élesen figyeli Pártunk vezetőinek és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának minden megnyilatkozását, és a következményeket azonnal levonja". A Tanács tagjai és a Titkárság tényleges viszonyára világít rá a javaslatnak az a része, amely a Tanács tagjaival szemben támasztott követelményeket szókimondóan megfogalmazta: „A Tanács tagjainak meg kell szokniok, hogy országos, sőt világviszonylatban gondolkozzanak. Éberen kell figyelniök szaktudományuk világviszonylatban - különösen pedig a Szovjetunióban - való fejlődését, hogy az eredményeket azonnal átvegyék és alkalmazzák. A Tanács tagjainak a feladata az új típusú, szocialista tudomány megteremtése hazánkban, és az új típusú szocialista tudós-generáció felnevelése és irányítása. Világos tehát, hogy a fentiek alapján a Tanács tagjait nem dísznek választottuk, hanem aktív egyéni és kollektív munkát várunk tőlük." A többes első személy a pártot és a Titkárságot jelentette. Ezt erősíti az előterjesztés következő mondata: „A Tanács motorja a Titkárság". 39