Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 2. A Magyar Tudományos Tanács alakuló ülése (1949. február 25.) - A) Előterjesztés a Politikai Bizottság számára - - A szervezeti kérdések - - A költségkihatások

fordíttatására. Az előterjesztés szerint az MTT illetékes párt- és állami szervekkel együttműködve irányítja és ellenőrzi a nemzetközi tudományos kapcsolatokat a külföldi könyv- és folyóirat beszerzésétől kezdve, a tudósok külföldre utazásán át, a külföldi tudósok Magyarországra történő meghívásáig. A szervezeti kérdések Fontos megállapításokat, illetve igényeket fogalmazott meg az MTT belső szervezetével és külső kapcsolataival foglalkozó rész. Rögzítette első pontként, hogy „az MTT pártvezetését titkársági határozat alapján 5 tagú pártkollégium látja el". Javaslat a kollégium tagjaira: Gerő Ernő, Révai József, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György. A dokumentum megfogalmazta az MTT szervei működésének néhány elképzelt - de meg nem valósult - alapelvét. E szerint az „MTT elnöksége legalább havonta egyszer ülésezik és minden fontos elvi kérdésben dönt. Ugyancsak havonta tartanak ülést a szakosztályok. Plenáris ülést azonban csak 3 havonként egyszer tart a Tanács." A Titkárság feladata: „intézi a Tanács folyó ügyeit és a saját intézmények ügyeit, előkészíti a pártkollégium számára az anyagot, megszervezi az aktívákat, érintkezik a Párt megfelelő szerveivel és a közhivatalokkal." Megszervezi a nyilvántartási és egyéb adminisztratív osztályait. A Tanács külső kapcsolataira vonatkozóan fontos megállapítás volt, hogy az MTT közvetlenül érintkezik a kutatóintézetekkel, irányítja a Mezőgazdasági Kutatóközpontot és „a még felállítandó hasonló központokat". Az Iparügyi Minisztériumhoz tartozó kutatóintézetek tudományos irányítását úgy képzelték el - és ezt rögzítették az előterjesztésben -, hogy az intézmények munkaterveit az iparigazgatóságok véleményezik, a minisztérium az MTT iránymutatása szerint összegezi és átadja a Tanácsnak jóváhagyásra. Hasonló eljárást tartottak bevezetendőnek az egyetemek, illetve más minisztériumok esetében is. Rögzítette a jelentés azt is, hogy az MTT vagy szakosztályai előadásokat tartanak vagy tartatnak. Az MTT végzi a tudományos könyv- és folyóiratkiadás irányítását. Tervbe vették egy saját lap, az Értesítő megjelentetését is. Bár a Tudományos Tanácsról szóló törvény nem tett említést arról, hogy a Tanács saját intézettel rendelkezik, az előterjesztésben megjelölték, milyen kutatóintézeteket tart fenn saját intézeteként: a felállítandó Központi Fizikai Kutató Intézetet és az Alkalmazott Matematikai Intézetet, továbbá átszervezés után átveszi a VKM-től a Keleteurópai Intézetet, valamint a Tihanyi Biológiai Intézetet, az FM-től a Meteorológiai Intézetet és a több intézmény összevonásával egyesített Földtani Intézetet. Költségkihatások Az utolsó alfejezet bemutatta ezen intézkedések 1949. évi „költségkihatását", amelyet 52 millió forintban összegzett, jelezve, hogy ebből az MTT költségvetésében 15 millió forint biztosított. 31