Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 2. A Magyar Tudományos Tanács alakuló ülése (1949. február 25.) - B) Az M TT 1949. évi munkaterve irányelveinek állami változata - C) Az ülés lefolyása

В. Az MTT 1949. évi munkaterve irányelveinek állami változata A fentebb ismertetett pártdokumentumra épült az MTT tagjainak szánt javaslat, amely az MTT 1949. évi munkatervének irányelveit tartalmazta,

6 amelyet a Tanács első ülése elfogadott. Ez az „állami" irat néhány lényeges ponton eltér ugyan a pártdokumentumtól, de szerkezeti felépítését és lényegét tekintve csaknem teljesen és nagyobb részt szövegszerűen is megegyezik azzal. A Tanács tagjai számára készített változatból hiányzik a pártkollégiummal foglalkozó rész és minden olyan kifejezés, amely a pártra vonatkozik. Még a pártzsargont is „államira" igyekeztek fordítani, pl.: káderosztály helyett „személyi ügyek osztálya", tudományos káder helyett tudományos kutató szerepel. Nem esik szó azokról az érvekről, amelyek a katonai szükségletre hivatkozva igyekeztek alátámasztani bizonyos műszaki és természettudományi kutatások fejlesztését. Az új intézetek között szerepelnek azok is, amelyeket katonai célú kutatásokkal hoztak kapcsolatba, de ezek az összefüggések hiányoznak az irányelvekből. Mint ahogy homályban hagyta a „kádercserékre" vonatkozó szándékot is. „Felfrissítésről, elbocsátásokról" nem szólt, csak „tudományos kutatóink helyesebb elosztását" említette. Kimaradtak azok a megfogalmazások is, amelyek a marxista-leninista szellem terjesztését és erősítését szorgalmazták a tudományos kutatók körében. Az irányelvek bevezetője egyébként egy Marx idézettel és ennek aktualizálásával kezdődik: „Eddig különböző módokon magyarázták a világot, most a lényeg azonban az, hogy megváltoztassuk". Ebből az iratból sem hiányozhatott az az akkor egyre inkább terjedő és leegyszerűsítő politikai szóhasználat, amely elmaradottságunk okát a „tőkésekben és a feudalistákban" (sic!) és a mindent helyrehozó, előrevivő tényezőt a Szovjetunió eredményeinek átvételébenjelölte meg. Új alfejezetben jelentek meg - ami a pártdokumentumból hiányzott - a természettudományok súlyponti kérdései. Ebben helyet kaptak az orvostudomány kiemelt feladatai: „a népegészségügy szocialista fejlődésének megalapozása, a foglalkozási ártalmak és a népbetegségek prevenciója, a betegek korszerű tudományos gyógyítása", a néptáplálkozás kutatása, víruskutatás. A biológiai kutatások súlypontjait a mezőgazdasági tudományok és az orvostudományok szükségletei jelölték ki. Ebben az alfejezetben tesznek említést a kémiai, a fizikai és az alkalmazott matematikai kutatások súlypontjairól is. E dokumentum nem tartalmazott összesítést a költségekre vonatkozóan, csak egyes intézetcsoportoknál tüntette fel a szükséges összegeket. C. Az ülés lefolyása 1949. február 25-én, pénteken délután - csaknem egy félévvel a törvény kihirdetése után - tartották meg ünnepélyes keretek között a Parlamentben a Magyar Tudományos Tanács alakuló ülését. Az ülésen megjelent Dobi István miniszterelnök, Ortutay Gyula kultuszminiszter, a köztársasági elnök képviseletében Kállai Gyula államtitkár. Gerő Ernő megnyitó beszéde

7 nem egyszerűen formális megnyitó volt. Az ország egyik vezető politikusa adott programot. Felvázolta - ha hallgatott is bizonyos tervekről 32