Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 2. A Magyar Tudományos Tanács alakuló ülése (1949. február 25.) - A) Előterjesztés a Politikai Bizottság számára - - A tudományos káderek - - A nemzetközi kapcsolatok

Az előterjesztés szerint az új intézetek felállítását az illetékes minisztériumok az MTT-vel egyetértésben végzik. Körvonalazódtak bizonyos középszintű irányító szervek is az ún. kutató központok. Ezek közül legjelentősebbnek az FM által február 19-én létrehozott Mezőgazdasági Kutató Központ Ígérkezett, amely adminisztratíve a minisztériumhoz tartozott, de az MTT irányítása alatt állt. A tudományos káderek A tudományos káderekkel összefüggésben hat pontban foglalták össze a teendőket a határidők feltüntetésével. A főleg szervezeti lépéseket így indokolták: „Az új intézetek felállítása, meglévő tudományos intézeteink munkáinak tervszerű koordinálása, valamint a tudományos kutató szellem megváltoztatásának szükségessége felvetik tudományos kádereink felfrissítését és helyesebb elosztását." Az elbocsátások, elhelyezések, nyugdíjazások szándékát kifejezésre juttatta az előterjesztés, de azt is jelezte, hogy ennek bizonyos mértékig gátat szab a marxista káderek kis száma: „Mivel marxista képzettségű tudományos kutató kádereink - különösen a társadalomtudományok területén - alig vannak, nagyarányü eltolódásokra és eltávolításokra egyelőre nem kerülhet sor." A tervbe vett intézkedések a következők voltak: Az MTT Titkárságán március 15-ig meg kell szervezni a káderosztályt „megfelelő erős káderes vezetése alatt". Április 15-ig fel kell dolgozni a begyűjtött kérdőíveket. Az Ösztöndíj Tanács feloszlatandó, az MTT átveszi a tudományos kutatói ösztöndíjak szétosztásának elvi részét, az adminisztrációt a VKM végzi. Határidő: március 15. Az MTT július l-ig megszervezi az intézeteiben és a szakminiszterekkel egyetértésben az egyetemeken a fiatal tudományos káderek nevelésére az aspirantúrát. Az MTT az új intézetek felállításának időrendje szerint elvégzi a tudományos kutatók racionálisabb elosztását. Ennek elősegítésére kormányrendelet megjelentetését tartották szükségesnek. Az előterjesztéshez mellékletként csatolták a rendelettervezetet, amely szerint „az MTT egyes intézményeket, hivatalokat, tervező irodákat, stb. az illetékes szakminiszterrel egyetértve Tudományos Kutató Intézetté minősíthet". Az ilyen intézmények átszervezése, személyzetének alkalmaztatása vagy más helyre történő beosztása, tudományos eszközeinek gyarapítása vagy kiselejtezése az MTT-vel egyetértésben történhet. A Tudományos Kutató Intézet köteles „költségvetési és munkatervezetüket (sic!)" az MTT-nek bemutatni. Az illetékes miniszter ezen intézmények költségvetése jóváhagyásáról, felhasználásáról csak az MTT-vel egyetértésben határozhat.

5 Végül feladatként jelölték ki július 1. határidővel azt, hogy az MTT Titkársága szakosztályai széles körű szakmai aktívákat szervezzenek és „ezzel a titkárság szakmai munkájába nagyszámú tudományos kutatót kapcsol be. így közelebb hozza a kutatókat a Párt célkitűzéseihez". A nemzetközi kapcsolatok Ennek az alfejezetnek egy része a Szovjetunióval való tudományos kapcsolat létrehozásának és megerősítésének feladataival foglalkozott a Szovjetunió Tudományos Akadémiájával való kapcsolat felvételétől, a szovjet tudományos folyóiratok és könyvek megrendelésén át a tudóscseréig. Ismételten utalás történt a Magyar Szovjet Tudományos Intézet dokumentációs tevékenységére és a szovjet tankönyvek, kézikönyvek le30