Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 2. A Magyar Tudományos Tanács alakuló ülése (1949. február 25.) - A) Előterjesztés a Politikai Bizottság számára - Súlyponti kérdések

A műszaki tudományok alapproblémáit a következőkben összegezték: „Nyersanyaghiányunk csökkentése, energiagazdálkodásunk megjavítása, nehéziparunk és gépiparunk kifejlesztése, közlekedési viszonyaink további megjavítása, építkezési költségeink csökkentése, műszaki tudományi elmaradottságunk súlypontosított és tervszerű bepótlása." Ez az alfejezet felsorolta az ország geológiai és geofizikai feltárásával, a bányászaton belül a karsztvíz problémával, az olaj- és földgáztermelés növelésével, a 10 éves villamosítási tervvel, a vasnak bauxitból való előállításával, a kémiai ipar fejlesztésével, az építőiparral, a közlekedéssel összefüggő kutatási feladatokat. A honvédség fejlesztésével összefüggésben a hagyományos kutatási területeken túl (nyersanyagpótlás, híradástechnika, finommechanika, nagyszilárdságú építkezés, közlekedéstudomány) a rövidhullámú technika, az infravörös sugarak fizikája, az atommagfizika, a robbanó anyagok gyártásával összefüggő kémiai kutatásokat jelölte meg. A mezőgazdasági tudományok területén jelentkező feladatok meghatározásánál az előterjesztők abból indultak ki, hogy a magyar mezőgazdaság és a hazai agrártudomány - az egyre inkább kötelező példaképhez - a Szovjetunióhoz viszonyítva elmaradott. A gondolkodásban meglévő átmeneti állapotot érzékelteti, hogy e hamis állítás mellett ekkor még az USA-t és a „nyugati kis államokat" is megemlítik, mint legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező államokat. A fejlődés feltételeit a mezőgazdasági gépipar fejlesztésében, a műtrágyagyártásban, a szovjet tudományos eredmények felhasználásában és az „ennek alapját képező micsurini agrobiológia meghonosításában, átértelmezésében és alkalmazásában", a kémiai módszerek elterjesztésében, és a szocialista nagyüzemi termelésre való áttérésben határozták meg. Ebből következtek az elsőrendű feladatok: a gépesítés leghelyesebb módjainak kikísérletezése, a nagyüzemi termelésre való áttérés tudományos problémáinak kidolgozása, a micsurini biológia meghonosítása, a kémiai módszerek alkalmazása. A „tervgazdasági szükségletekből" adódó súlyponti problémák között szerepeltek a következők: jó tájfajták kinemesítése, eddig nem termelt - többnyire nem is meghonosítható - növények meghonosítása (gyapot, egyéb rostnövények, gumi növények), „a kései fagyok okozta károk csökkentésére új gyümölcs- és főzelékfajták kitenyésztése", az Alföld fásítása, öntözéses termelés, talajjavítás. A társadalomtudományok területén a „marxista-leninista kutatási módszerek" elterjesztését tekintették fő feladatnak, mert a társadalomtudományok csak így szolgálhatják a társadalmi és ideológiai átalakulást. A közgazdaságtudományt, a jog- és államtudományt, a filozófiát, a történettudományt, az irodalomtörténetet és pedagógiát nevezte meg az előterjesztés olyan tudományokként, amelyeknek „marxista-leninista feldolgozását" az MTT-nek elsősorban kell megszerveznie. A siker feltételeként jelölték meg a Szovjetunióval való szoros kapcsolatot, anélkül „az ilyen természetű vizsgálódások még jó ideig vergődésben merülnének ki". Meg kell szervezni a szovjet tudomány megfelelő dokumentációját, reprezentatív szovjet kiadványok lefordítását. Ennek érdekében fel kell állítani egy Magyar-Szovjet Tudományos Intézetet. Az ötéves népgazdasági terv koncepciójához való tapadás miatt szembetűnő, hogy csak a katonai igényekkel összefüggésben esik szó a természettudományi alapkutatásokról, az orvostudományról vagy pl. az agrártudományokon belül az állattenyésztéssel összefüggő kutatási feladatokról, vagy a társadalomtudományok területén pl. a művészettörténetről, zenetudományról nem találunk említést. Az előterjesztés 1. sz. melléklete, amely „A Magyar Tudományos Tanács 1949. évi munkaterve súlyponti kérdéseinek részleges részletezése" címet viseli, teljesebbé teszi a képet, mert ez a dokumentum tartalmazott feladatokat az állattenyésztéssel összefüggésben is. (A micsurini biológia 26