Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
I. - 2. A Magyar Tudományos Tanács alakuló ülése (1949. február 25.) - A) Előterjesztés a Politikai Bizottság számára - A szükséges intézkedések - - A felállítandó új intézetek
alkalmazása állatfajtáink nemesítésére; a magyar tarkamarha előnyös típusainak kitenyésztése; megfelelő hússertés-fajta kitenyésztése.) Szerepeltek benne az alapkutatások feladatai az „Ipari és mezőgazdasági tudományok alaptudományai" cím alatt. (Fizika, kémia, alkalmazott matematika.) Helyet kapott a mellékletben az orvostudomány is a következő feladatok megjelölésével: „Népbetegségek és foglalkozási ártalmak megelőzése, kutatása, a betegek rehabilitációja; víruskutatás; radiológiai és rákkutatások. Orvostudományok speciális kérdései, közegészségügyünk szocialista jellegű fejlesztése." A szükséges intézkedések Az előterjesztés II. fejezete a súlyponti kérdések megoldásához szükséges intézkedéseket tartalmazta öt alfejezetben. 1. Felállítandó új intézetek 2. Tudományos káderek 3. Nemzetközi tudományos kapcsolatok 4. Szervezeti kérdések 5. Költségkihatás A felállítandó új intézetek Az előterjesztés tudományterületenként felsorolta a felállítandó kutató intézményeket (intézet, laboratórium, kutató bizottság) és a középszintű kutatásirányító, koordináló szervezeteket. A nagyszámú új intézmény létrehozásának szükségességét azzal indokolta, hogy a kijelölt súlyponti kérdések rendszeres vizsgálatát a meglévő intézményhálózat nem képes végrehajtani, „mert felszerelése, könyvtára, tudományos személyzete erre nincs felkészülve". Állításainak igazolására példaként a honvédség igényeiből kiindulva 10 intézetben jelölte meg a szükséges intézményi háttér mértékét. E szerint szükség lenne: Haditechnikai Intézetre, Meteorológiai Intézetre, Aerodinamikai Intézetre, híradástechnikai laboratóriumokra, Szerveskémiai Intézetre, Szervetlenkémiai Intézetre, Vaskutató Intézetre, Finommechanikai és Optikai Kutatólaboratóriumra, Fizikai Intézetre, Alkalmazott Matematikai Intézetre. A felsorolt intézetekből az előterjesztők az első négyet, mint meglévőt említették és a haditechnikai kutatások fejlesztése szempontjából 6 új intézet létrehozását javasolták a következő indoklással: „Igaz ugyan, hogy az egyetemeken és néhány nagyüzemben működnek szerves- és szervetlenkémiai laboratóriumok, ezek azonban a rendszeres ipari kémiai kutatásokra nem képesek olyan mértékben, hogy az megfeleljen a terv kapcsán felmerülő szükségleteknek. Finommechanikai és optikai tudományos kutatólaboratóriumunk egyáltalán nincs. Ugyanez áll a fizikai intézetre is, mert az egyetemek mellett működő fizikai intézeteink felszerelés és tudományos érdeklődés tekintetében is siralmas állapotban vannak." Az Alkalmazott Matematikai Intézet megszervezésének szükségességét azzal indokolták, hogy „munkája jelentéktelen eszközökkel egészen kiszámíthatatlan megtakarításokat eredményezhet. Nem is képzelhető el korszerű híradástechnika, vagy aerodinamikai kutatás anélkül, hogy ne bukkannának fel olyan matematikai problémák, amelyek megoldása egészen meglepő eljárások kidolgozását teszi lehetővé." Az előterjesztők intézetalapítási szándékaik alátámasztására, a kedvező döntés meghozatala érdekében nem véletlen, hogy a katonai érdekekre hivatkoztak első helyen. Ekkor már 27