Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - D) A munka megindulása I7 - E) Felkészülés az alakuló ülésre

mányos káderek felülvizsgálata, nem tudományos pályán dolgozó tudományos káderek felkutatása, javaslattétel az esetleges cserékre, stb. Határidő: március 31.". Határidő nélkül „szükséglet és lehetőség szerint" megjelöléssel rögzítette a munkaterv azt a feladatot, ami az intézetek összevonására, átszervezésére, megszüntetésére, illetve felállítására vonatkozó javaslatok kidolgozását jelentette. Az MTT igényt tartott az üzemi kutatólaboratóriumok munkájának koordinálására, megszervezésére is, konkrétan megjelölve az Egyesült Izzót, a Weis Manfréd Műveket, a Standard Rt-.t és a Chinoint. Összevonva jelölte ki a munkaterv egyik pontja javaslat kidolgozását „a tudományos munka biztosítására és tudományos utánpótlás nevelésére, valamint a kutató-ösztöndíjak kiosztására" április 1. határidővel. A munkaterv szerint a Könyvtári Központnak március 15-ig számba kell venni a tudományos folyóiratokat, és a tudományos intézmények könyv- és folyóirat szükségletét. Sürgős feladatként jelöltetett meg - január 20. határidővel - javaslattétel a Kossuth-díjakra. A munkatervben a „tudományos ideológia marxista-leninista szellemben való megváltoztatása" érdekében a következő feladatokat rögzítették. „A Magyar Tudományos Tanács a kutatókat azáltal is igyekszik aktivizálni és a marxizmushoz közelebb hozni, hogy aktívákat alakít ki, ezek egyszersmind a tudományágak speciális szükségleteit és céljait is feltárnák. Az aktívák részben állandó bizottságokból, részben ad hoc bizottságokból állanak, és az osztálytitkárok (szakosztályvezetők) mozgatják őket. Tagjaikat a káderosztály megnézi. Ezen keresztül befolyásolná a Magyar Tudományos Tanács a már meglévő, vagy rendeletek által életre hívott kutatási kérdésekkel foglalkozó különböző bizottságok munkáját. Határidő az aktívák gerincének a kialakítására: március 1." Itt szerepeltek az elsősorban világnézeti jellegű szovjet kézikönyvek lefordíttatása, orosz nyelvtanfolyamok megszervezése a kutatók számára. Március 15-i határidővel tűzték ki az „aspirantúra, kand idatúra és doktorátus rendszerének" megszervezésére vonatkozó javaslatot. Ebben a feladatcsoportban kapott helyet lakonikus rövidséggel az Akadémiával kapcsolatos feladat, aminek célját és irányát az Alexits-féle feljegyzés egyértelművé tette. A munkatervben csak ennyi szerepelt február 15-i határidővel: „A Tudományos Akadémia helyzetének megvizsgálása, javaslattétel a párt számára". A „tudományos kutatás társadalmasítása" érdekében kijelölt feladatok felölelték a tudományos egyesületek működésének felülvizsgálatát, a tudományt népszerűsítő munka megszervezését, „a tudományos propagandát szolgáló folyóiratok, valamint a Szabad Nép és a Világosság tudományos tárcái cikkeinek tervszerű irányítását", a tudomány eredményeinek propagálását a tömegszervezetek útján. E. Felkészülés az alakuló ülésre Alexits 1948 decemberi feljegyzése 1949. február 15-ig jelölte meg azt a határidőt, amelyre a tudományos intézmények feltérképezését, a tudományos káderek adatainak összegyűjtését, mint a további munka alapját el kell végezni. A munkaterv több pontja is szorgalmazta a status quo megállapítását. Voltak olyan elképzelések, amelyek szerint a Tanács egész működését egy felállítandó kartoték- és táblázatrendszerre kell alapozni.

1

6 Az irrealitás, „a mindent lehet" szemléleten alapuló voluntarizmus - ez időszakban nem egyetlen - de jellemző példáját mutatja ez a dokumentum. Bevezető részében a következő olvasható: „A Titkárság jó működésének előfeltétele, hogy a Titkárság ismerje a magyar tudomány, ipar és mezőgazdaság, a szakminisztériumok, 20