Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - C) Első lépések a törvény végrehajtására

lelően dolgozó tudományos intézmények segédeszközökkel való segítése; ,javaslat kidolgozása a már jól dolgozó káderek munkájának támogatására, esetleg azok közvetlen segélyezésére"; a marxizmus-leninizmus ideológiájának a tudományos munkában való érvényesítése azokon a helyeken, ahol ennek már most is megvan a tárgyi és személyi lehetősége; „a Tudományos Akadémia fokról-fokra erőteljesebb irányítása és személyi összetételének a párt intencióinak megfelelő átalakítása, munkájának felülvizsgálása és a szocializmus építésének szükségleteibe való folyamatos beillesztése"; az egyetemi tanárok és kutatóintézeti vezetők kinevezésének és a tudományos kutató-ösztöndíjak és tanulmányi segélyek véleményezése. Az előterjesztés a színvonalas tudományos propaganda elősegítése érdekében szükségesnek tartotta a megfelelő ismeretterjesztő könyvek megíratásának előkészítését, a tudományos propagandát szolgáló folyóiratok és az MDP központi lapja, „a Szabad Nép tudományos tárgyú cikkeinek az irányítását, valamint felügyeletet arra, hogy azok ne tartalmazzanak tudománytalan elemeket". A tudományos egyesületeket is „megfelelő szempontok megadása" és munkájuk koordinálása révén tartotta szükségesnek e cél szolgálatába állítani. A javaslat végén az előterjesztő, mint távolabbi célként kitűzhető három olyan feladatra utalt, amelyek megoldása „az elkészülő tudományos tervbe való megfelelő beillesztés után lehetséges". Ezek: Központi Tudományos Kutató Laboratórium szervezése; a bel- és külföldi tudományos irodalom dokumentációja; a tudományos kutatási módszerek normalizálása az egyes tudományágakon belül. Erre a javaslatra épült fel az MTT háromhónapos munkaterve (1949 január-március), amelynek bevezetője, „a kutatás jelenlegi helyzete", hasonló - túlzottan negatív - képet fest a hazai tudományos életről, mint az Alexits-féle munkaindító javaslat. „Az egyes intézetek kevés kivétellel a véletlen által eléjük sodort szűk látókörű problémával foglalkoznak. Maguk a kutatók pedig kizárólagos szakmai érdeklődésük miatt békaperspektívában látják a tudományos problémákat és csak legritkább esetben vesznek tudomást arról, hogy azok az élet más jelenségeivel szoros összeköttetésekben állnak. Ennek a helyzetnek az az oka, hogy a tudományos kutatók ma is a monopolista kapitalizmus ideológiája mindent eldolgosító (sic!) hatása alatt állanak. Számukra saját szakmájuk öncélú fétissé vált és, ha a leghaladottabbak ismerik is esetleg a történelmi materializmus lényegét, képtelenek megérteni annak alkalmazását saját tudományukra. Ennek következtében a tudományos kutatásnak legprimitívebb szervezettségi formái sem fejlődtek ki."

1

5 Ezen a helyzeten „segíteni csak oly módon lehet", ha az MTT elkészíti augusztus l-ig az ötéves tudományos tervet. Mindehhez először elő kell készíteni a talajt, szükség van: a) „A tudományos kutatás materiális »szervezési és pénzügyi« alapjainak gyökeres reformjára. b) A tudományos kutatás társadalmasítására oly módon, hogy kapcsolat keletkezzék a dolgozó tömegek és a dolgozó kutatók között". Az a) ponthoz kapcsolódóan a munkaterv 11 részfeladatot határozott meg, többek között az MTT költségvetésének a felülvizsgálatát, annak a módszernek a kidolgozását, amellyel biztosítani lehet azt, hogy a különböző minisztériumok költségvetésében kutatásra előirányzott összegek felhasználásáról csak az MTT intézkedhessen, továbbá a minisztériumok kutatással összefüggő tevékenységének koordinálását, az intézetekhez kiküldött kérdőívek feldolgozását (február 15.), javaslatok bekérését a tudományos intézetektől az ötéves tervre (február 1.). Ezek között a feladatok között szerepelt: „A tudo19