Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - C) Első lépések a törvény végrehajtására

kérdésekkel foglalkoznak, amelyeket a véletlen elébük sodor, vagy amelyek régi rutinjuk alapján számukra aránylag könnyen megoldhatónak látszik. Ennek következtében a tudományos intézetek munkája is teljes összevisszaságban folyik, és ami még rosszabb, számos tudományos intézet határozottan ellenáll a népi demokrácia kívánságainak, vagy azért, mert vezetőik nem látják munkájuk társadalmi jelentőségét és helyét a szocializmus építéséért folyó tevékenységben, vagy pedig azért, mert tudatosan szabotálják a népi demokrácia célkitűzéseit."' A helyzetkép, amely szokás szerint sötétebb a valóságnál, azoknak az intézkedéseknek a szükségességét volt hivatva megindokolni, amelyek a tudományos élet központi irányítását, az intézményrendszer átalakítását és az ideológiai és politikai követelmények felállításával kikényszerített személycseréket kívánták elősegíteni. Az előterjesztés „ennek az anarchikus állapotnak" a megszüntetését és 1949 végéig olyan tudományos terv elkészítését jelölte meg az MTT „legfontosabb elvi feladatának", amely az 1950-el kezdődő ötéves tervbe szervesen beleilleszkedik. A tudományos tervet tartalmilag három részre javasolta tagolni: I. az alkalmazott kutatások, II. az elméleti kutatások, III. a tudományos propaganda rendszere. „I. Meg kell állapítania a termelésben közvetlenül alkalmazott tudományos munka tervét, céljait, menetét a különböző tárcák rendelkezése alatt folyó tudományos munkálatok koordinálását a szocializmus építésének szükségletei szerint. II. Meg kell állapítania az elméleti tudományos munka tervét oly módon, hogy az alapul szolgálhasson a termelés és a társadalmi formák tudatos fejlesztésének a szocializmus építésének szellemében, ezért koordinálnia kell az itt folyó munkálatokat a termelés várható szükségleteiben is. III. Meg kell állapítania a tudományos propagandának azt a rendszerét, amelynek segítségével a tudományos eredmények és ismeretek minél szélesebb körben elterjeszthetök, hogy a marxizmus-leninizmus tudományos szempontjai számára minél szélesebb tömegbázist lehessen teremteni." Három feladat elvégzését tartotta szükségesnek, mint előkészítő munkálatokat a tudományos terv elkészítéséhez. El kell végezni 1949. február 15-ig: 1. A különböző tudományos intézmények és egyesületek munkájának feltárását, az adatfelvétel feldolgozását, ennek alapján „a szerkezeti hibák és hiányok" megállapítását. 2. A tudományos káderek számbavételét, „aminek alapján meg lehet majd állapítani, hogy a marxista-leninista szellemben átalakított tudományos munka rendszerében kádereink hogyan helyezkedjenek el". 3. A tudományos folyóiratok számbavételét, „az egyes intézmények tudományos folyóirat- és könyv szükségletének a feltárását". Alexits szerint e feladatok elvégzése után indulhat meg tulajdonképpen a Tudományos Tanács munkája. Ez után kerülhet sor a tudományos intézmények kutatómunkájának irányítására, az intézmények számára a döntő szempontok kijelölésére, javaslatok kidolgozására a tudományos intézmények összevonását, megszüntetését, átszervezését vagy újak felállítását illetően, javaslattételre „a tudományos káderek megfelelő helyre való beosztására". Már 1949. február 15-e előtt szükségesnek tartotta olyan munkálatok megindítását, amelyek fontos részét képezik az MTT tevékenységének. így „a termelés közvetlen szükségleteit kielégítő kutató laboratóriumok és a megfelelő elméleti tudományos intézetek munkájának folyamatos koordinálása"; a tudományos kutatásokhoz szükséges műszerek és anyagok hazai előállítási lehetőségeinek feltárása és támogatása; a már megfe18