Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 8. A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése - A) Változás a Magyar Dolgozók Pártja tudománypolitikájában
működése alapjául." A határozat brutális egyszerűséggel emelte ki a célt: úgy kell a szervezeti szabályzatot megalkotni, hogy „a velünk tartó akadémikusok számát tetszés szerint megnövelhessük... az értékes tudósokat valóban vonjuk be a munkába." Az Akadémia lényegileg szovjet típusú Akadémia lesz, saját intézetekkel. „Gondosan megvizsgálandó még egyszer az Akadémia személyi kérdései". Az elnök személyére vonatkozóan, az eredeti javaslat mellett, Javaslat teendő egy vezetőképes, legalább szimpatizáns tudós személyére". A téma július 5-ig nem került vezető pártfórumok elé. De júliusban megkezdődött az előterjesztés kidolgozása. Ennek is megtalálható egy változata, amelyet Gerő küldött vissza Alexitsnak augusztus 7-i dátummal. 1 7 E tervezetben finomodott az Akadémiával kapcsolatos korábbi párttaktika jellemzése: „Körülbelül egy évvel ezelőtt a Párt álláspontja az volt, hogy az Akadémiával szemben viselkedjünk teljesen passzívan és legfeljebb a valóban értékes természettudományi kiadványait támogassuk." A taktika megváltoztatásának felsorolt okai között is találhatunk túlzó politikai minősítést jelentő új elemet. Ez az összeállítás az Akadémia helyzetét 1949 nyarán a következőképpen jellemezte: „Az Akadémia és ezen keresztül számos tudományos szerv a mai helyzetben valósággal erődöt alkotnak a népi demokrácia társadalmi életének minden egyéb területéhez képest. Ezáltal az Akadémia és a hozzá idomuló tudományos szervek mindinkább a reakció minőségileg jelentős tartalékává válnak." A lényeget megőrizve, de másképp „csomagolva" jelent meg a szovjet akadémiával való kapcsolattartás nehézsége: „A Magyar Tudományos Tanács és az Akadémia kettőssége következtében külföldi tudományos kapcsolataink igen zavarossá váltak." Nyomatékként még megemlítették, hogy a Gluscsenkóék véleményéhez: hasonló véleménye van „Nejedly elvtárs csehszlovák közoktatásügyi miniszternek is." Az érvelésnek ez a módja, hogy nemcsak szovjet véleménnyel kell számolni, annyira megtetszett az előterjesztőknek, hogy az MDP Titkársága elé került változatban az érvelést már a román közoktatásügyi miniszter „Vasilichi elvtárs" azonos véleményével is kiegészítették. 1 8 Annak a júliusi pártkollégiumi határozatnak, amely szerint az akciót úgy kell lebonyolítani, hogy az politikai győzelemként hasson, a tervezet a következőképpen kívánt eleget tenni: „Az Akadémia nem kommunista tagjaitól induljon ki (Kiemelés: K. S.) egy kampány, amelyben az Akadémia jelenlegi célkitűzéseit és szervezetét elavultnak minősítik, a Tudományos Tanács tudománypolitikai módszereit helyeslik, a szovjet akadémiát állítják perspektívában példaképül, és kívánják, hogy az Akadémia tudományszervező és ideológiai irányító szerepet töltene be." Felvázolta az akció ütemezését is. A kampány után az Akadémia elfogadja az új alapszabályt, annak alapján tagválasztás, majd tisztikar választás következik. Ezt követi az új törvény. A tervezet kihangsúlyozta, hogy „döntő fontossága van természetesen annak, hogy az Akadémia elvi vezetését a Magyar Tudományos Tanács Pártkollégiuma lássa el. Ilyen módon válnék lehetővé, hogy egyes fontos ideológiai kérdésekben az Akadémia összes ülése mintegy a Párt szócsöveként dönthessen, tudományszervező tevékenységet gyakoroljon titkárságán keresztül és megszüntesse a mai helyzetet, amelyben az Akadémia önképzőkör, a Tudományos Tanács pedig negyedrészben Akadémia, háromnegyedrészben pedig tekintélyes nagyhatalmú adminisztratív szerv." Az előterjesztés-tervezethez kapcsolódott több melléklet, így: Javaslat az Akadémia elnökségének összetételére; Javaslat az Akadémia tagságának összetételére; az Akadémia alapszabályain való változtatás lényege; a tagok névsora osztályonkénti bontásban, feltüntetve a megmaradó régieket, a megválasztandó újakat, a „címzetes tagokat", a 185
