Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 8. A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése - B) A Magyar Dologozók Pártja határozata a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Tanács egyesítéséről. A határozat végrehajtása
kizárandókat. E tervezet készítői az általános politikai légkör hatására a növekvő - különösen az értelmiségiekkel szembeni - bizalmatlanság miatt a megfelelő politikai öszszetételt csak a taglétszám radikális csökkentésével látták biztosíthatónak. Csak így vélték elérhetőnek, hogy az Akadémia át tudja venni a Tudományos Tanács feladatkörét, így a korábbi - júniusi - javaslattal szemben 180 fő helyett 120 főben javasolta a létszámot megállapítani. „Ha azt akarjuk, hogy az Akadémia összetétele megfeleljen a népi demokrácia minimális követelményének, akkor a jelenlegi létszámot (rendes és levelező tagok) 120-ban kell megállapítanunk. Az alapszabály változtatásának fő pontjai között az egyik javaslat úgy akart eleget tenni annak a követelménynek, amely szerint az Akadémia tetszés szerint növelhesse tagjainak a számát, hogy nem javasolt hosszú távra létszám meghatározást az alapszabályban rögzíttetni, hanem az elnökségre kívánta bízni évről-évre a megválasztható új tagok számának a megállapítását. Felvázolta több pontban az osztályvezetőségek tervezett összetételét és funkcióját, hangsúlyozva, hogy az osztályok ügyeit az osztályvezetőségek „nem az osztályülés!" intézik. A szervezeti felépítésre vonatkozó elképzelés egyértelműen tükrözte a demokratikus centralizmusnak nevezett centralizációt. A tervezet a tagok jogaira vonatkozóan egyáltalán nem volt bőkezű. A tiszteleti, rendes, levelező tagok után a következő olvasható: „Ezek jogai, ha egyéb funkciójuk nincs, csupán az előadás és az összes ülésen való szavazás." Ennek a tervezetnek az átdolgozásából született meg az MDP Titkársága számára készített előterjesztés. B. Az MDP határozata az MTA és az MTT egyesítéséről. A határozat végrehajtása 1949. szeptember 14-én tárgyalta az MDP Titkársága a „Javaslat a Titkárság számára a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Tanács átszervezése tárgyaában" című előterjesztést, amelyet az MTT Pártkollégiuma nevében Alexits György terjesztett elő. 1 9 Az Akadémiával kapcsolatban folytatott párttaktika megfogalmazása tovább színesedett. A természettudományi folyóiratok támogatása mellett a passzivitást tüntette fel az MTT magatartása fő jellemzőjének így határozva meg annak lényegét: „Vonuljunk tőle vissza és csupán arra vigyázzunk, hogy onnan nyílt demokrácia ellenes támadások ne indulhassnak meg". Ezt követően kifejtette - a már ismert érveléssel - ennek a taktikának a helyességét, majd rámutatva annak „ellentmondásaira" indokolta a változtatás szükségességét. Ezek közül elsőként azt emelte ki, hogy a „polgári tudósokat" nem vonták be a tudománypolitikai munkába, azok nem vettek részt tevékenyen a népi demokrácia fejlődésének alakításában, „így alkalmassá válnak arra, hogy a reakció minőségileg jelentős tartalékává szervezze őket". Az érvek között új elemként jelent meg az MTT működésének jellemzése: „A Magyar Tudományos Tanács összeállítása sem megfelelő, ezért maga a Tanács a tudományos élet irányítására képtelen és így abba a paradox helyzetbe kerültünk, hogy az operatív szervnek szánt Magyar Tudományos Tanács titkársága részben adminisztrál, részben irányítja a tudománypolitikát, maga a Tanács a titkárság mögött ballag, az Akadémia és a köré csoportosuló tudományos káderek pedig ölbetett kézzel várják a Tanács titkárságától a mannát, vagy a botot." Természetesen szerepelt az érvek között a szovjet akadémiához való „igazodás" szükségessége is, mint a változtatás egyik indoka. De igyekeztek úgy beállítani a helyzetet, 186
