Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 8. A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése - A) Változás a Magyar Dolgozók Pártja tudománypolitikájában

Rusznyák) úgy ítélte meg, hogy nem vihető keresztül az Akadémia gyökeres átalakítása „káder szempontból" és kérte az MTT főtitkárságát, vétesse le az indítványt a napirendről. Azt is igényelték, hogy az akadémiai összes ülés személyi ügyeit is tárgyalja meg a Pártkollégium. Egyébként az „álreform"-nak minősített ötletet használta fel a Pártkollégium a tanácskozó tagság bevezetésekor, azzal a lényeges különbséggel, hogy az eredeti elgondolás az Akadémia munkájában való aktív részvétel alapján kívánta a tagságot két csoportra osztani, az 1949-es átalakításnál pedig politikai célokra használták fel. Más vonatkozásban is beavatkozott az MTT az Akadémia ügyeibe. Bár 1949 márciusában az MTT-nek nem volt kialakult elképzelése arról, hogy hogyan történjék meg az Akadémia átszervezése, el akart kerülni minden olyan alapszabály módosítást, személyi megoldást, amely elébe vágott volna az általa irányított átszervezésnek. Ezért felkérte az Akadémiát, hogy az esedékes elnök és másodelnök választást, a tagválasztásokat halaszsza őszre. Párját ritkító beavatkozás történt az Akadémia ügyeibe, amikor a Pártkollégium elhalasztotta a májusi akadémiai közülésen az ünnepélyes díjkiosztást. Az 1949. május 28án, szombaton tartott pártkollégiumi ülésen Alexits bejelentette, hogy másnap az akadémiai közülésen az akadémiai díjakat ki akarják osztani „anélkül, hogy ezt a kérdést a Párt megtárgyalta volna". A következő határozatot hozták: „Alexits elvtárs intézkedjen, hogy a díjak kiosztását halasszák el. Majd a kérdés megvizsgálandó." Másnap, vasárnap, nem osztották ki a díjakat. A jelentés a megváltozott helyzet érzékeltetése után megfogalmazta a kérdést: „Nincse itt az ideje a halogató taktika felszámolásának?... Alkalmas-e a jelenlegi helyzet arra, hogy az Akadémia beleegyezésével annak elavult szerkezetét megváltoztassuk és a Tudományos Tanáccsal összeolvasszuk?" Ismét a Gerő által használt kifejezés. A feltett kérdésre az előterjesztő, miután számszerűen ismertette az erőviszonyok arányait az Akadémián belül, a 264 tagnak 180-ra történő csökkentése esetén, igennel válaszolt. „A Párt az Akadémia mindennemű átszervezése nélkül, a legpesszimistább számítás szerint is, erős 50 %-os sikerre számíthat egy esetleges szavazásnál. Ha ehhez hozzávesszük a szervezettségünkben rejlő erőt, az akadémikusok hihetetlen opportunizmusát, valamint azt a többletet, amit egy akció jó előkészítése számunkra jelenthet, nem látszik túlzottnak az a feltevés, hgoy az Akadémia gyűlésén döntő fölényt érhetünk el." Nem kevés túlzással még azt is hozzátette: „Valószínű tehát, hogy az Akadémia ősszel szívesen határozná el, hogy a múlt század első fele tudományos feladatainak és az akkori tudomány iránt érdeklődő társadalom igényeinek megfelelő szervezeti szabályzatát átalakítja a mai megváltozott viszonyok követelményeinek megfelelő módon." A jelentés 9 pontban foglalta össze az átszervezés lényeges mozzanatait. 1. A Széptudományi Alosztály megszüntetése. 2. Az Akadémia négy osztálya helyett öt osztályt szervezni. (I. Társadalmi Tudományok Osztálya, II. Biológiai- Agrártudományok Osztálya, III. Orvostudományi Osztály, IV. Egyéb Természettudományok Osztálya (matematika, fizika, kémia, geológia, földrajz), V. Műszaki Tudományok Osztálya (3 alosztállyal). Ennek az öt osztálynak legfeljebb 100 (rendes és levelező) tagja lehetne. 3. „Törvényhozásilag meg kell teremteni az akadémikusi címet", azok, akik az átszervezés során kimaradnának, ezt a címet életük végéig használhatnák, „noha nem volnának az átszervezett akadémia tagjai". 4. Beválasztani az Akadémia tagjai közé az MTT nem akadémikus tagjait. 11 nevet sorolt fel: Rudas (László), Andics (Erzsébet), Szabó (Imre), Mérei (Ferenc), Petényi 183