Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 8. A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése - A) Változás a Magyar Dolgozók Pártja tudománypolitikájában
ményének gondolták el az Akadémia átalakítását. Alexits György, amikor 1948 decemberében megfogalmazta az MTT fö feladatait, az Akadémiával kapcsolatban így jellemezte a tennivalókat: „A Tudományos Akadémia fokról-fokra erőteljesebb irányítása és személyi összetételének a Párt intencióinak megfelelő átalakítása, munkájának felülvizsgálása és a szocializmus építésének szükségleteibe való folyamatos beillesztése." 4 Az Akadémia várható sorsa nem szerepelt sem az MDP PB számára készített februári jelentésben, sem az MTT alakuló ülésén elhangzott előadásokban. Csak kérdésre válaszolva fejtette ki Gerő az MTT, valójában a párt akkori álláspontját: „A Tudományos Akadémiát senki sem szándékozik megszüntetni. A Tudományos Akadémia megvan és a gyakorlat fogja megmutatni, milyen lesz a viszonya a Tudományos Tanácshoz." Az Alexits féle javaslat szerint került be a Pártkollégium háromhónapos munkatervébe június hónapra a következő napirendi pont: „A Magyar Tudományos Akadémia elvi problémái." A munkatervet május 16-án fogadták el. Feltehető, hogy ekkor még nem alakult ki, milyen irányú változatást kívánnak végrehajtani az Akadémián. A bizonytalanság tükröződött abban a feljegyzésben is, amit a Társadalomtudományi Szakosztály készített külső kapcsolatairól: „A Magyar Tudományos Akadémiával a kapcsolat tisztázatlan, az Akadémia vezető tudósai több ízben keresték a szakosztállyal a kapcsolatot. Bizonyos, hogy a Tudományos Akadémia hozzánk tartozó I—II. Osztályába a betörés vagy beépülés most még nem valósítható meg. Tisztázandó, milyen magatartást tanúsítson a szakosztály az Akadémia állandóan ismétlődő tapogatózásaival szemben." 5/ a A változás irányát Gerő jelölte meg abban a levélben, amit Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak és Kádár Jánosnak írt. 6 Gerő azt a következtetést vonta le, hogy az MTT-t, mint a szovjet gyakorlattól eltérő, speciális magyar szervezeti megoldást nem lehet fenntartani. Az itt járt szovjet delegáció 7 is utalt arra, hogy a SZUTA csak a Magyar Tudományos Akadémiával tudja a kapcsolatokat kiépíteni. „Szerintem megérett a helyzet arra, - írta Gerő - hogy ősszel vagy az év végére az MTT az Akadémiával egybeolvadjon oly módon, hogy az Akadémia kimondaná az alapszabály módosítást és egyben maga kérné az egybeolvadást az MTT-vel. Politikailag a jelen helyzetben biztosítani lehet, hogy az ily módon újjászervezendő Akadémiának a vezetése (autonómia és titkos szavazás mellett) a mi kezünkben legyen." 8 Az MTT Pártkollégiuma június 18-i ülésén tárgyalta - a Pártkollégium háromhónapos munkatervének megfelelően - Alexits György előterjesztésében az Akadémia helyzetéről készített jelentést. 9 Ez a jelentés már nem azt vizsgálta, hogy a Tudományos Tanács által vezetett országos tudománypolitikai intézményrendszerbe hogyan illeszthető be az Akadémia, hanem azt, hogy átszervezése esetén az Akadémia át tudja-e venni az országos kutatásirányító központ szerepét. E jelentés bővebb ismertetését az teszi indokolttá, hogy ennek a helyzetelemzésnek az alapján és az itt megfogalmazott, az átszervezésre vonatkozó alapelvek érvényesítésével bonyolították le a hatalom szempontjából sikeresnek bizonyult átszervezési akciót élve a csábítás és megfélemlítés, a politikai nyomás eszközeivel, olykor visszaélve az emberek jóhiszeműségével is. Az átszervezés később készült „forgatókönyvei" lényegében ennek a dokumentumnak továbbfejlesztett változatai, finomítva a részleteket és konkretizálva a személyi megoldásokat. A bővebb ismertetést az is indokolja, hogy ez az a dokumentum, amely elkerülte a Huszár Tibor figyelmét és csak „rekapitulált" fő megállapításai szerepelhettek értékes könyvében. 1 0 A Pártkollégium elé került jelentésnek egy munkapéldánya" is megtalálható az Akadémia Levéltárában. Ez a változat néhány kisebb javítástól és kiegészítéstől eltekintve abban különbözik a jelentéstől, hogy van egy melléklete, amely 28 nevet tartalmaz rövid politikai 180
