Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 6. A nemzetközi tudományos kapcsolatok új iránya

használatos legfontosabb tankönyveket megkapja és engedélyt szerez azok magyar nyelvre való fordítására. 3. A Szovjet Nagykövetség lehetővé teszi a Magyar Tudományos Tanácsnak azt, hogy az év folyamán megjelölendő szovjet tudományos művekre előfizessen. 4. A Szovjet Nagykövetség módot nyújt a Magyar Tudományos Tanácsnak ahhoz, hogy a Szovjetszkaja Kniga összes háború utáni példányait megkaphassa. 5. A Szovjet Nagykövetség lehetővé teszi a Magyar Tudományos Tanácsnak, hogy a szovjet akadémia összes tudományos folyóiratát legalább három példányban, valamint a szövetséges köztársaságok akadémiáinak hasonló kiadványait legalább egy példányban megkaphassa. 6. A Magyar Tudományos Tanács előterjeszti azoknak a magyar tudósoknak a névsorát (káderjellemzéssel), akiknek a Szovjetunióba való tanulmányútját a szocializmus magyarországi építése szempontjából fontosnak tartja. A Szovjet Nagykövetség a maga részéről elő fogja segíteni a tanulmányi utak létrejöttét. 7. A Magyar Tudományos Tanács előterjesztést tesz arra, hogy tagja(i) a Szovjetunió tudományszervezési módszereit és intézményeit tanulmányozhassá(k). A Szovjet Nagykövetség a maga részéről elősegíti ennek a delegációnak az útját."

4 A szovjet tudományszervezési tapasztalatok tanulmányozásáról a Pártkollégium azon az ülésen döntött, amelyen megtárgyalták Alexits javaslatát az Akadémia átszervezéséről. Úgy határoztak, hogy a Titkárság vezetői két csoportban 1-2 hetes tanulmányúton tanulmányozzák a szovjet gyakorlatot. „Különösen aktuálissá teszi (a tanulmányutat) a Tudományos Akadémia belátható időn belül bekövetkező átszervezése és az ötéves tudományos terv részletes kidolgozásának előttünk álló feladata."

5 Nincs adat arra, hogy a delegációk kiutaztak volna 1949-ben. E kapcsolat felvételhez tartozott Sabanov egészségügyi miniszterhelyettes és Gluscsenkó szovjet akadémikus magyarországi látogatása februárban. Tanulmányozták a magyar tudományszervezés formáit, látogatást tettek kutatóintézetekben.

6 A Pártkollégium első ülésén foglalkozott azzal a javaslattal, amely „Románia és Lengyelország példájára" több évi itt tartózkodásra szovjet professzorok meghívását indítványozta. A meghívandó kilenc professzornak a szakmai megoszlása a következő volt: a Szovjetunió népei története 2, az orosz irodalomtörténet 2, politikai gazdaságtan 1, orosz nyelvészet 2, dialektikus és történelmi materializmus 1, a Szovjetunió politikai és gazdasági földrajza 1. E mellett az orosz nyelv tanítása céljából 5 főiskolai tanár meghívását is kezdeményezték. A meghívandókat kiegészítve egy agrobiológussal a Pártkollégium a javaslatot elfogadta.

7 Megkezdődött tehát a szovjet kapcsolatok kiépítése és ezzel párhuzamosan megindult a nyugati kapcsolatok korlátozása, szűkítése. A bizalmatlanság egyre szélesebb körben való terjedésével, az éberség egyre határozottabb megkövetelésével együtt növekedett a nyugati utak iránti kérelmek és javaslatok elutasításának a száma. Lássunk néhány példát. Az UNESCO magyar megbízottja 1948 őszén választ kért a VKM-től, hogy elfogadhatja-e azt az ajánlatot, amit az UNESCO társadalomtudományi osztálya tett, amely szerint 7-8 országra kiterjedő összehasonlító szociológiai vizsgálatot indítanak és ebbe Magyarországot is szeretnék bevonni. A VKM illetékességből kikérte az MTT véleményét. A Tanács válasza: „A részvételt nem tartjuk kívánatosnak."

8 Egy másik példa. A VKM április 22-én levelet intézett a Tudományos Tanácshoz: „Az Egyesült Nemzetek Nevelési, Tudományos és Művelődési Szervezete (UNESCO) által hozzám eljuttatott és a Filozófiai és Humanista Tudományok Nemzetközi Tanácsá164