Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 4. A személyzeti munka - B) A Személyzeti Osztály működése

mert Patkós nekem ideadta. Ezt Csendes részére készítette, aki ki fogja egészíteni. Én írtam Csendesnek, hogy Te látni kívánod természetesen az anyagot, mielőtt Kollégium elé kerül. Javaslom, hogy szombathoz egy hétre legyen Kollégium. Tárgy: Káderügy; (kiemelés: K. S.) Gerőné ötéves terve; Közp. fiz. intézet; apróságok. Erdős."

1

4 Az előterjesztést nem tárgyalta a Pártkollégium, miután már 1949-ben nem ült össze. A hatásköri lista országos rendezése 1950 márciusában az MDP Titkárságának határozatával történt meg. A javaslatoknak megfelelően a TKB a gyakorlatban októbertől csak intézeti és egyetemi vagy a VKM által előterjesztett személyi kérdésekkel foglalkozott. Október 21-től az üléseken a VKM Személyzeti Osztályának képviselője mellett megjelent az MDP KV Káderosztályának képviselője (Jánki Kálmánné) is.

1

5 A Tudományos Káderbizottság üléseit szervező Kovács Ferenc, a Személyzeti Osztály munkatársa beszámolójában december elején így írt a Káderbizottságról: „Az Országos Káderosztály jóváhagyásával hozták létre a Tudományos Káderbizottságot, amelynek tagjai: az Országos Káderosztály egy munkatársa, a Magyar Tudományos Tanács főtitkára vagy helyettese, a Magyar Tudományos Tanács Személyzeti Osztály vezetője, a VKM Személyzeti Osztály vezetője vagy helyettese és esetenként a Magyar Tudományos Tanács szakosztály-titkárai."

1 A fennmaradt jegyzőkönyvek szerint a Tudományos Káderbizottság szeptembertől decemberig 8 ülést tartott. Októbertől a Titkárság és a dokumentációs központok személyi ügyeinek intézésére létrehozták a Személyi Bizottságot. Ezt Patkós Lajos vezette. Állandó tagjai voltak: Madár János, a Titkárság MDP szervezetének káderese, Bertalan Pálné, a Titkárság munkatársai személyi ügyeivel foglalkozó munkatárs. A bizottság ülésein alkalmanként részt vettek az érintett osztályok képviselői. A Személyi Bizottság októbertől decemberig 7 ülést tartott, utolsó ülését december 30-án.

1

7 Novemberre tehát kialakult a személyi ügyek intézésének rendje az MTT Titkárságán, sőt megfogalmazták a Tudományos Akadémia káderosztályának feladatait is.

1

8 Három pontban foglalták össze azokat a tennivalókat, amelyek a kádermunka lényegét alkották: „1. Tudományos kádereink megismerése, vele párhuzamosan a tudományos munkaterület feltérképezése. 2. Az összes munkaterületen mutatkozó káderszükséglet fölmérése és a meglévő káderek gazdaságos elosztása. 3. A meglévő tudományos kádereink szakmai és politikai fejlődése feltételeinek megteremtése, továbbá az utánpótlás céljából tudományos káderek nevelése." E feladatok teljesítésének feltételét az MDP káderosztályával kiépített kapcsolatok intenzívebbé tételében, „a tudományos élet felső tudományos káderei" véleményének figyelembevételében, az egyetemek és kutatóintézetek irányában „a káderhálózat" kiépítésében jelölték meg. B. A Személyzeti Osztály működése Kezdetét 1949 áprilisára tehetjük, amikor Soós Leventénét kinevezték az osztály vezetőjének. Májustól indult meg az osztály kiépítése, a munkatársak munkába állítása. A Személyzeti Osztály létszáma júliusban 6 fő volt. Patkós Lajos augusztusban vette át az osztály vezetését. Az osztály létszáma az utolsó negyedévben tíz főre emelkedett, az osztályvezető mellett öt érdemi ügyintéző működött. 148