Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 4. A személyzeti munka - B) A Személyzeti Osztály működése

A Személyzeti Osztály munkájáról a munkatervek, a beszámolók adnak vázlatos képet. A júliusi tevékenységről készített beszámoló három feladatkört jelölt meg, amelyek az osztály munkájának a középpontjában álltak: Az új egyetemek személyi kérdéseinek megoldásában való közreműködés (Miskolc, Veszprém); az egyetemi tanárok nyugdíjazásának, új egyetemi tanárok kinevezésének előkészítése, az MTT Titkárságára új munkatársak beállítása. A Személyzeti Osztályon belül a munkamegosztás szerint egy vagy több referens in­tézte az egy szakosztályhoz tartozó személyi ügyeket. A Műszaki Szakosztály területé­vel foglalkozó munkatárs éves beszámolójában ez olvasható: „Ezután a miskolci és a veszprémi műegyetemek megindításához szükséges káderek kiválogatása volt a felada­tom. Ezek során 167 emberrel beszéltem. Ebből Miskolcra 8 tanárt, 67 tanársegédet, Veszprémbe pedig 6 tanárt és 14 tanársegédet állítottunk be." Ugyanebből a beszámoló­ból: „A Nehézipari Minisztériumnál káderbizottságban 7 esetben vettem részt, ahol kb. 90 embert, különféle intézetekbe javasolt kutatókat kádereztünk le." 1 9 A Társadalomtudományi Szakosztályhoz tartozó intézmények személyi ügyeivel fog­lalkozó munkatárs arról számolt be - nem kevés túlzással -, hogy „a következő új inté­zetek káderkérdését oldottuk meg: Közgazdaságtudományi Intézet, Nyelvtudományi Intézet, Történettudományi Intézet." A december havi feladat - a beszámoló szerint - a Jogtudományi Intézet, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja és a Tudomá­nyos Könyvtárak Központja „káderkérdéseinek megoldása". „A három utóbbi intézmény káderügyeit 1949. december 15-ig fogjuk teljesen elintézni." 2 0 Foglalkoztak a pedagó­giai főiskolák igazgatóinak, tanárainak kiválasztásával is. A Természettudományi Szakosztály területén működő agrárkutató intézetek nagy ré­szének személyi ügyeit a Mezőgazdasági Tudományos Központ Személyzeti Osztálya intézte, csak az Agrobiológiai Intézet „megalakítását végezte" az MTT Személyzeti Osztálya - számolt be a Személyzeti Osztály természettudományi referense, aki részt vett az egyetemek személyzeti osztályainak megszervezésében is. 2 A Személyzeti Osztály is elkészítette az 1949. október 15.-november 30.közötti idő­szakra 6 hetes munkatervét.­Hét témakörben sorolták fel a feladatokat: I. A Titkárság személyi problémái. (Új munkatársak alkalmazása, műszaki és orvosi szakosztály-titkárok kiválasztása, a mun­káskáderek helyzete, a munkafegyelem javítása, a szakosztályokkal való kapcsolat erősí­tése, az adminisztratív munkaerők továbbképzése, a Tanácshoz tartozó intézményekhez személyi referensek beállítása.) II. A Nyilvántartás kérdése. („A tudományos káderekről élő nyilvántartást fektetünk fel, mely magában foglalja a káderek szakmai és politikai tevékenységét. November 30­ig 800 tudósról szerzünk be anyagot, amelyet ugyanezen idő alatt fel is dolgozunk.") III. Az egyetemi személyzeti osztályok beindítása. („Ahol személyzeti osztály, illetve személyi referens nincs, ott a VKM-nek segítünk az osztály megszervezésében és a káderosztály vezetők kiválasztásában.") IV. A tudósokkal való foglalkozás. („A tudományos élet 80 felső káderével személyi kapcsolatot építünk ki, átbeszéljük velük problémáikat. Minden tanszéken vagy tudomá­nyos intézetben egy politikailag és szakmailag jó káderrel felvesszük a kapcsolatot.") V. Az intézetekkel való foglalkozás. (A Jogtudományi Intézet „megszervezése", a tu­dományos társaságok „munkájának ellenőrzése", a vidéki főiskolákkal való „fokozot­tabb törődés".) VI. Tudományos műszaki káderek problémái. (A veszprémi és miskolci műegyetem személyi kérdései, az iparügyi minisztériumok személyzeti osztályával való kapcsolat 149

Next

/
Thumbnails
Contents