Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - C) Tudományos intézetek kijelölése

tek voltak, megfogalmazódott egy elképzelés, amely arra akart választ adni, hogyan oldható meg annak az egyetemi intézetnek az irányítása, amely oktatási tevékenységet folytat a VKM irányítása mellett, és kutatási tevékenységét az MTT irányítja. Az elképzelés a következő volt: Az intézetek létszámát „erősen fel kell emelni". Az egyetemi intézet munkatársait két csoportba kell osztani: tudományos munkatársak és oktató munkatársak. Az utóbbiak végzik az oktatómunka többségét, heti 16-18 órában. A tudományos munkatárs is részt vehet az oktatásban, legfeljebb heti 8 órában. Az intézet vezetője osztja be a munkatársakat az említett két csoportba. „Egyes intézetekben ezeknek a szerepét állandóan cseréli. Kifelé semmiféle merv megkülönböztetést a két kategória között nem szabad tenni."

6

7 Az MTT és a VKM közös irányítását a Természettudományi Szakosztály munkatársa a következőképpen gondolta el: Az intézeteknek utasításokat csak a VKM adhat. A VKM illetékes ügyosztályán legyen egy külön referens, aki az intézetek ügyeit intézi a Tudományos Tanács szempontjai alapján. A Tudományos Tanács tervezett intézkedéseit a referens megbeszéli az intézet vezetőjével, „és amennyiben az az intézkedés az oktatás szempontjait nem veszélyezteti, akkor a Tudományos Tanács konkrét intézkedéseit a VKM V. Főosztálya azonnal kiadja. Amennyiben érdekütközések volnának, úgy az illető referens fel van jogosítva arra, hogy a Tudományos Tanáccsal a kérdést megvitassa és a kialakult álláspont szerint intézkedjen... Adatokat, hivatalos jelentéseket, stb. a Tudományos Tanács... a VKM referensen keresztül kérhet be. A Tudományos Tanácsnak joga van az intézethez elmenni. Tárgyalásokat és megbeszéléseket folytatni, de közvetlen intézkedéseket a helyszínen nem adhat ki csak megbeszélés alapján a VKM összekötőn keresztül."

6

8 A VKM is köteles lenne minden intézetet érintő, az oktatásra vonatkozó intézkedését előzetesen a Tudományos Tanáccsal megbeszélni. A tervezet szerint: „Tudományos célokra szánt összegek felhasználásának ellenőrzése, ennek elszámoltatása csakis az MTT tudományos közegeinek a feladata". Az ellenőrzéshez a VKM illetékes szakértőit is meg kell hívni. „A tudományos tervet a VKM megfelelő összekötője jelenlétében az MTT vizsgálja felül, és az összekötőn keresztül tesz intézkedéseket a tudományos tervvel kapcsolatban." Még körülményesebb eljárást javasoltak abban az esetben, ha a kijelölt egyetemi intézet ipari megrendelésre is dologozna. Ebben az esetben: „Az ipar az igényeit az intézethez nyújtja be, aki (!) ezt felterjeszti az MTT-hez és a munka elvégzését vagy elutasítását az MTT az összekötőn keresztül rendeli el. Az ipari szerv tehát közvetlenül érintkezik az intézettel, de a munka teljesítéséhez vagy nem teljesítéséhez a VKM jóváhagyása szükséges, melyet viszont az MTT javaslatára rendel el." Nem ismeretes, mi lett a benyújtott javaslatok sorsa. Erdős Tamás december l-jén keltezett Alexits főtitkárhoz intézett levelében azt írta, hogy a tudományos intézetté minősítendő intézményekre elkészültek a Pártkollégium által előírt és Révai által kért módon a javaslatok a műszaki, a matematika, fizika és orvosi területre voantkozóan. „Kérdés, milyen pártszerv elé vigyük, vagy szükséges-e egyáltalában felsőbb szerv elé vinni, nem tudunk-e intézkedni saját hatáskörünkben."

6

9 Nem esett szó róla, írásos nyomára sem leltem, hogy a szaktárcákkal való egyeztetés megtörtént-e, ahogyan a rendelet előírta. Az MTT irattárában található egy összeállítás, amely „A Magyar Tudományos Tanács felügyelete alá tartozó tudományos intézetek" címet viseli. 0 A lista nem teljes. Hiányzanak az orvostudományi intézetek, a társadalomtudományok esetében az egyetemi tanszékek kettő kivételével. Az agrártudományhoz tartozó intézmények felsorolásánál ilyen sorok olvashatók: „a PPTE Természettudományi Kar intézetei", az agráregyetemnél: „Mezőgaz137