Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - C) Tudományos intézetek kijelölése
dasági Kar intézetei". Szakterületenként, ahol részletes felsorolás van, számszerint a következő kép áll össze: Matematika-fizika 31 intézmény, ebből 27 egyetemi intézet. Bányászat: 19, ebből 12 egyetemi intézet. Kémia: 41, ebből 22 egyetemi intézet. Építészet: 14, ebből 13 egyetemi tanszék. Gépészet és elektrotechnika: 26, ebből 18 egyetemi intézet. Agrártudomány: 12 önálló kutatóintézet, a Nemzeti Múzeum Állattára és Növénytára, az Agráregyetem három karának intézetei, a PPTE Természettudományi Karának intézetei, a Műszaki Egyetem Soproni Erdőmérnöki Karának intézetei. Bölcsészet-jog-közgazdaságtudomány: 24 egység. Ebben szerepelnek önálló intézetek, két egyetemi intézet, társaságok, múzeumok, a Tudományos Folyóiratkiadó Nemzeti Vállalat. Az 1949-es kutatóintézeti állapotokról ennél pontosabb képet ad az a statisztikai felmérés, amelynek az eredménye akkor nem jelent meg, de az MTA Levéltárában megtalálható. 7 1 Az összeállítást Tolnai György, a Központi Statisztikai Hivatal Kultúrstatisztikai Osztályának vezetője küldte meg az MTA Titkári Hivatalának 1950. szeptember 12én. A KSH összeállítása a tudományos kutatással foglalkozó intézményeket két nagy csoportba sorolta. I. „Kizárólag tudományos kutatómunkával foglalkozó intézetek." Ezeket bizonyos megszorítással nevezhetjük fő hivatású kutatóintézeteknek. Valószínűsíthető, hogy ezek azok az intézetek (önálló vagy egyetemi), amelyeket az MTT, illetve az Akadémia tudományos kutatóintézeteknek nyilvánított. II. „Nem kizárólag tudományos kutatóintézetek." Ide tartoztak azok az intézmények, amelyeknek a fő feladata az oktatás, vagy gyógyítás volt, de emellett tudományos munkát is végeztek. Tudományos intézetek 1949. Megnevezés Száma 1945 után alakult Egyetemi vagy főiskolai Az intézet dolgozói Egy intézetre jut Megnevezés Száma Szám % Egyetemi vagy főiskolai Összesen ebből tud. munkát végez dolgozó tud. munkatárs I. Főhivatású kutatóintézet 149 74 49,7 16 4 975 1 757 33,4 11,8 II. Nem főhivatású kutatóintézet 307 64 20,9 217 15 206 3 193 49,5 10,4 Összesen: 456 138 30,2 233 20 181 4 950 44,3 10,9 A tudományos intézmények több mint egyharmada (37,7 %) az I. csoportba tartozott. Az összes intézmény csaknem egyharmada (30,2 %) 1945 után alakult, az I. csoportba tartozóknak csaknem a fele (49,7 %). A tudományos intézmények több mint fele (51,1 %) egyetemi és főiskolai intézmény volt, az 1. csoportban szereplőknek 10,7 %-a. Az intézmények összes dolgozóinak száma több mint 20 000 volt, ebből közel 5000 (24,5 %) végzett kutatómunkát. Ha közelebbről szemügyre vesszük az I. csoportba tartozó kutatóintézetek tudományágak szerinti megoszlását, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a kutatóintézetek számát tekintve a mezőgazdasági tudományok, a kutatással foglalkozók számát tekintve pedig a műszaki tudományok állnak az első helyen 1949-ben. A harmadik helyet az orvostudományok foglalják el. 138
