Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - C) Tudományos intézetek kijelölése
A Pártkollégium 1949. július 2-án foglalkozott az előterjesztéssel. A bevezető megemlítette, hogy már az év elején felmerült a rendelet kiadásának a terve, „azonban a Tanács Titkárságának kezdeti szervezetlensége annak idején a végrehajtást nem tette lehetővé." 5 3 Nőtt az éberség, megváltozott az indoklás: „Most azonban azt tapasztaljuk, hogy reakciós magatartásuk miatt egyes minisztériumokból kikopott tisztviselőket tudományos jellegű intézeteknél akarnak elhelyezni (levéltár, könyvtárak, stb.). Ez által tudományos intézeteink politikailag amúgy is gyenge káderei felvizeződnek. De ettől eltekintve is megfelel a tudományos kutatás tervszerűsítése elvének az, hogy a Magyar Tudományos Tanács tudta és beleegyezése nélkül senki se diszponálhasson a tudományos káderekkel és a különböző minisztériumok hatáskörébe eső intézetek tudományos célt szolgáló berendezésével." A Pártkollégium kisebb módosításokkal a tervezetet, amelynek szövege csaknem teljesen megegyezett a januári változattal - elfogadta. 1949. augusztus 5-én jelent meg a 4180/1949. (163.) Korm. sz. rendelet a tudományos kutatóintézetek kijelölése és ellenőrzése tárgyában." A rendelet 1. §-a szerint: „A Magyar Tudományos Tanács a tudományos kutatás terén működő egyes intézményeket (intézeteket, hivatalokat, tervező irodákat, stb.) az illetékes szakminiszterrel egyetértve tudományos kutatóintézetté minősíthet. Ezt a minősítést a Magyar Tudományos Tanács az illetékes szakminiszterrel egyetértve bármikor megszüntetheti." A 2. § 1. bekezdése azt rögzítette, hogy a tudományos kutatóintézetnek minősített intézmény átszervezése, áthelyezése, a tudományos személyzet alkalmazása, más helyre való helyezése, a kutatási eszközök gyarapítása, selejtezése csak a Tudományos Tanáccsal egyetértésben történhet. A 2. bekezdésben azt is előírták, hogy: „A tudományos kutatóintézetek kötelesek költségvetésüket és munkatervüket a Magyar Tudományos Tanácsnak bemutatni, amely azokat az országos tudományos tervvel összeegyezteti és jóváhagyja". Az előkészítő munkálatok a rendelet végrehajtására még augusztusban megkezdődtek. A Titkársági Értekezlet augusztus 16-án kialakította a végrehajtás ütemtervét. E szerint a szakosztályoknak szeptember 1-jéig kellett az intézetek listáját összeállítani és javaslatot kialakítani a tudományos intézetek kijelölésére. Az értekezleten arra is felszólították a szakosztályokat, hogy röviden írják le: „milyen változás áll be ezen intézetek életében attól a perctől kezdve, hogy őket tudományos intézetekké minősítettük, milyen adminisztrációs intézkedésekre van szükség ezzel kapcsolatban". 5 5 Azt tervezték, hogy a javaslatokat a Titkársági Értekezlet megtárgyalja és az után kerül döntésre a Pártkollégium elé. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen változás áll be a tudományos intézetté minősített intézmények életében a matematika-fizika területére vonatkozóan a szakosztály egyik munkatársa elképzeléseit a következőképpen fogalmazta meg: „A tudományosnak minősített intézetek azonnal kötelesek részletes munkatervet kidolgozni és a Tudományos Tanácshoz elküldeni. Az intézetek kötelesek részletes költségvetést készíteni az egyes témákra fordítandó költségek feltüntetésével, és azt a Tanácsnak jóváhagyás végett bemutatni. A megjelölt intézetek kötelesek azonnal kimutatást készíteni az összes alkalmazottukról (adminisztrátorok, gyakornokok, műszerészek, szakaltisztek, üvegtechnikusok, adminisztratív segéderők, altisztek, stb.) A Tudományos Tanács Titkársága elrendelheti az egyes személyek áthelyezését más intézetbe, vagy kötelezheti az intézeteket a Tanács által kijelölt személyek alkalmaztatására, vagy azoknak a személyeknek munkalehetőséget adni, akiket a Tanács oda beutalt(l). A kijelölt intézetek minden munkatársának minden publikációját, tudományos eredményét köteles (!) azonnal a Tanácsnak bemutatni. A kijelölt intézet bármely alkalmazottjának 132
