Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - C) Tudományos intézetek kijelölése
pozására és az állattenyésztési kutatómunkák egységes irányítására. A másik intézet az Állategészségügyi Kutatóintézet, amelyet a 4272/1949. (X. 5.) MT sz. rendelet hozott létre az állatorvostudomány fejlesztésére és az állatorvosi tudományos kutatómunka megalapozására. Novemberben egy kutatási bizottság megszüntetéséről és egy új önálló kutatólaboratórium felállításáról döntött a Népgazdasági Tanács. Marosán György könnyűipari miniszter terjesztette elő az MTT-vel egyetértésben a Textilipari Kutatási Bizottság átalakítását Textilipari Központi Kutató Laboratóriummá. Az indoklás szerint „a Laboratórium legfontosabb feladata - egyéb tudományos jellegű ipari kutatási feladatok mellett - annak a függő viszonynak megváltoztatása, amely abban áll, hogy a textilipar nyers- és segédanyag szükségleténekjelentékeny részét kénytelen kapitalista országokból beszerezni." 9 Az intézethálózat kiépítéséhez kapcsolódott az országos dokumentációs szervezet kialakítása. Már az első pártkollégiumi ülésen (május 14.) szorgalmazta Hevesi Gyula ennek megszervezését. Ezt megelőzően május 5-én a Gazdasági Főtanács is állást foglalt a dokumentáció ügyében. Határozatában kimondta: „...a tudományos kutatás és a különböző szakmai ágak fejlesztése céljából szükségesnek tartja a dokumentáció kifejlesztését és egységes megszervezését." Ezért „...a Tudományos Tanács keretében Országos Dokumentációs Központ létesítessék." 5 0 A Pártkollégium május 28-án elfogadta Hevesi Gyula előteijesztését azzal a megjegyzéssel, hogy szerényebb keretek között valósítandó meg és szervezését azonnal kezdjék el. A javaslatban 35 fő szerepelt és a második félévre több mint 2 millió forint kiadást terveztek. A kormányrendelet (4118/1949. (136) sz.) június 24-én jelent meg. A rendelet kimondta: „A dokumentációs tevékenység egységes irányítása és az ezzel összefüggő közérdekű feladatok ellátása céljából Országos Dokumentációs Központot kell létesíteni". 5 1 Ennek feladatát a dokumentáció országos tervének az elkészítésében, a dokumentációs szervek tevékenységének elhatárolásában, a dokumentációs módszerek kialakításában, az országos nyilvántartás vezetésében jelölték meg. A Központ a miniszterelnök felügyelete alatt állt, aki ezt a jogát az MTT elnöke útján gyakorolta. A rendelet szerint a Központ szervezetének és ügyrendjének megállapítása az MTT elnöksége hatáskörébe tartozott. A rendelet az egyes szakterületen végzendő dokumentációs tevékenység szervezeteként szakmai dokumentációs központokat állított fel. (Műszaki dokumentációs központ; mezőgazdasági dokumentációs központ; könyvtári dokumentációs központ; orvostudományi dokumentációs központ; gazdasági dokumentációs központ.) Az Országos Dokumentációs Központ létszáma 1949 októberében 17 fő volt. C. Tudományos intézetek kijelölése A kezdeményezés 1949 januárjában történt. Az MDP Tudományos Bizottsága január 21-én elfogadott egy rendelettervezetet a tudományos kutatóintézetek kijelöléséről és ellenőrzéséről. Indoklása a következő volt: „Tudományos intézeteink hálózatának kiépítésére első lépésként számos intézetet kénytelenek vagyunk a meglevő egyetemi intézetekkel kapcsolatban felállítani. Ezeket a marxista intézeteket ki kell emelnünk a többi egyetemi intézetek tömegéből." 5 1 A rendelettervezet lényege az volt, hogy a kijelölt intézetek átszervezéséhez, a személyek alkalmazásához, a beszerzésekhez, beruházásokhoz az MTT hozzájárulására lenne szükség és terveiket kötelesek lennének az MTT-nek bemutatni. A rendelet kiadására az év elején nem került sor. 131
