Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - B) Intézet-alapítások, átszervezések
ummá szervezhető át".) Sőt külön pontban megerősítette azt az irányítási alapelvet, amelyet korábbi jogszabályok már tartalmaztak: „Az intézetek (laboratóriumok) adminisztratív és szervezési felügyeletét látja el a Könnyűipari Minisztérium, - a tudományos munka irányítása a Tudományos Tanácsot illeti." Szeptemberben került sor a KFKI felállítása előkészítésének munkálatairól szóló jelentés megtárgyalására. A bizottság vezetője Erdey-Grúz Tibor volt. A bizottság által elkészített előzetes költségvetés a mintegy 40 holdas terület beépítésére öt laboratóriumi épület és a hozzátartozó infrastruktúra beruházási költségeit 102 millió forintban összegezte. A felépítést három évre tervezték. A kutatók létszámát 150 főben javasolták megállapítani. A Pártkollégium megállapította, hogy a bizottság komoly munkát végzett, a továbbiakban konkrét javaslatot kell kidolgozni a következők figyelembevételével: ,,A) A költségekben hozzávetőlegesen 60-70 millióig tudunk elmenni. B) A kutatók száma hozzávetőlegesen 80-100 legyen. C) Az egész terv átdolgozandó öt évre, de úgy, hogy döntő része 1951-52-ben már működőképes legyen, de az első két tervévre ne essen túl nagy költség. D) A közművek és az épületek ezen új javaslatban is úgy tervezendők meg, hogy növelésre lehetőség legyen. A konkrét javaslatot a Népgazdasági Tanács és a Minisztertanács elé kell vinni." 4 7 A bizottság átdolgozta a tervet (összes költség: 71,9 millió Ft és 80 kutató), de nem született döntés az előterjesztést illetően. Erdős Tamás ezt írta Alexits Györgynek december l-jén: „A Központi Fizikai (Kutató) Intézet felépítésére vonatkozó új javaslat és ütemterv egy hónapja fekszik a fiókomban. Ezt is le kell tárgyalni, mert különösen eldöntendő, hogy az elvtársak által felvetett két lehetőség közül (1950-ben beruházandó 1. változat szerint 6, a 2. változat szerint 24 millió), melyiket választjuk." 4 8 A kutatóintézetek szervezésének utolsó hulláma 1949 októberében jelentkezett. Október 5-én a Minisztertanács öt kutatóintézetet hozott létre, illetve szervezett át az agrártudományok területén. A 4268/1949. (X. 5.) MT sz. rendelettel létrehozták a növénytermesztés és növénynemesítés fejlesztésének és a nemesített vetőmag ellátásnak biztosítására a Növénytermesztési és Növénynemesítési Kutatóintézetet. A hasonló céllal létrehozott Agrobiológiai Intézettel történő munkamegosztást a rendelet a következőképpen szabályozta: Az Intézet átveszi az Agrobiológiai Intézet gyakorlati feladatainak végrehajtását. „Az elméleti kutatómunka és az elméleti irányítás az Agrobiológiai Intézet feladata marad." „A növényvédelmi tudományos kutatómunka fejlesztésére és a növényvédelmi munkák korszerűsítésének előbbrevitelére Növényvédelmi Kutatóintézetet kell létesíteni" mondotta ki a Minisztertanács 4269/1949. (X. 5.) MT sz. rendelete. E rendelet szerint a Növényegészségügyi Intézetet, továbbá a Madártani Intézetet meg kell szüntetni és az Intézetbe be kell olvasztani. Ugyancsak meglévő tudományos intézmények összevonásából, megszüntetéséből hozta létre egy kormányrendelet (4270/1949. (X. 5.) MT sz. r.) „a kertészeti növénytermesztés és növénynemesítés egységes irányítására, valamint a kertészeti vetőmag- és szaporítóanyagellátás biztosítására a Kertészeti és Szőlészeti Kutatóintézetet". Ez a rendelet is előírta, hogy a kertészeti és szőlészeti tudományos intézményeket jelenlegi formájukban meg kell szüntetni és az Intézetbe be kell olvasztani. Az állattenyésztés területén két új intézet alakult. A 4271/1949. (X. 5.) MT sz. rendelet létesítette az Állattenyésztési Kutatóintézetet az állattenyésztés tudományos megala130
