Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - B) Intézet-alapítások, átszervezések

Gyula miniszterrel, a Magyar Tudományos Tanács társelnökével történt megbeszélés alapján a Magyar Tudományos Tanács Elnöksége jóváhagyta a Néptudományi Intézet megszüntetését. A Néptudományi Intézetet fel kellett oszlatni, mert: 1. Ismételt újjászervezési kísérletekkel sem tudták megszüntetni az Intézet eredeti Teleki-féle koncepcióját, a revizionista törekvések tudományos igazolását. 2. Az Intézet személyi összetétele történészeket, régészeket, nyelvészeket, antropológusokat mutatott, a néprajzosok a legkisebb számban voltak."

4

0 A továbbiakban még a munkafegyelem hiányát, ideológiai problémákat sorolt fel. A kevés számú néprajzkutatót a felállítandó Egyetemi Etnográfiai Intézetbe javasolták elhelyezni. A Keleteurópai Tudományos Intézet megszüntetésével egyidejűleg még egy új társadalomtudományi intézet felállításáról is döntött a Minisztertanács. Szeptember 13-án jelent meg a rendelet a Közgazdaságtudományi Intézetről. (4232/1949. (IX. 13.) M. T. sz.) A Minisztertanács az Intézetet „a marxista-leninista alapon álló közgazdasági tudományok művelésére és a tervgazdálkodással kapcsolatos elméleti kérdések kidolgozására" hozta létre. Ez a rendelet is úgy szabályozta az intézet vezetését, hogy „az Intézet élén az Igazgató Tanács áll, amely az igazgatási feladatokat az igazgató útján látja el", az igazgatót az Elnöki Tanács nevezi ki. A rendelet ez alkalommal nem szólt arról, hogy az Igazgató Tanács tagjait ki nevezi ki. A hazai marxista-leninista közgazdaságtudomány „káderproblémái" még nagyobbak voltak, mint a történettudományé. A Közgazdaságtudományi Intézettel kapcsolatban a Tanács iratanyagában nem találtam az igazgató személyére vonatkozó javaslatot. Hónapokon át akörül alakult ki a huza-vona, hogy hogyan lehet három osztályvezetőt a különböző területekről megszerezni. Már a május 9-én tartott szakosztály ülésen is vita folyt arról, hogyan lehetne a felállítandó intézet számára biztosítani Erdős Pétert, aki a VKM-ben az egyetemi ügyosztályon dolgozott, Gönczöl Györgyöt, a Külügyi Akadémia éléről és Siklós Margitot a Tervhivatalból. Ortutay kifejtette, hogy nem tudja nélkülözni Erdős Pétert, Gönczölt a külügyminiszter nem adja, Siklós Margit szintén nélkülözhetetlen a Tervhivatalban. Lukács György megjegyezte: „Úgy áll a dolog, hogy amíg a vezető káderek nincsenek meg, addig nem lehet az intézetről beszélni." 1 Végre úgy döntöttek, hogy Ortutay Gyula, Rudas László vizsgálják meg rövid időn belül „a káderkérdést". A Pártkollégium július 2-án foglalkozott a Közgazdaságtudományi Intézet ügyével. Gerőné június 15-én kelt feljegyzésében

4

2 arról írt, hogy az Intézet ügye „káderek miatt még mindig vajúdik. Idáig egyedül Markos (György) elvtársat szabadították fel és jelölték ki véglegesen, mint az Intézet egyik osztályvezetőjét. Erdős Péter elvtárs ügyében ugyan - mint szóbelileg értesültem - döntés történt, azonban a Kultusz addig el nem engedi, míg utódot nem találtak helyébe". A feljegyzésből az is kiderült, hogy Gönczölt még másodállásban sem engedik át, Siklós Margit ügyében nincs döntés. Az irathoz mellékelve volt többek között az Intézet rövid programja és egy „káderjavaslat", ami az egyes osztályok munkatársaira vonatkozó elképzeléseket tartalmazta. Ezeket a tervezeteket Nagy Tamás, Erdős Péter, Siklós Margit és Markos György dolgozták ki. A Pártkollégium vitájában még felmerült Haász Árpád neve is. A Pártkollégium „Markos személye még megnézendő" megjegyzéssel elfogadta az Intézet felállítására vonatkozó javaslatot, szükségesnek tartotta, hogy Haász Árpád ügyében a kádertanács foglaljon állást. Szeptember 17-én az Intézet Igazgató Tanácsára vonatkozó személyi javaslat szerepelt a Pártkollégium előtt. Gerőné feljegyzésében arról tájékoztatta a Pártkollégiumot, hogy még az év elején az MDP Tudományos Bizottsága kiküldött egy albizottságot a Közgazdaságtudományi Intézet felállításának előkészítésére. (Berei Andor, Friss István, Nagy Tamás, Alexits György, Gerőné Fazekas Erzsébet.) Ez az albizottság az Igaz128