Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - B) Intézet-alapítások, átszervezések
Kutatási Bizottság, Mész- Cement- és Üvegipari Kutatási Bizottság, Nyomdaipari Kutatási Bizottság. A kormányrendelet azt is kimondta, hogy „az ipari kutatás szervei az iparügyi miniszter felügyelete és a Magyar Tudományos Tanács irányítása alatt állnak." A rendelet felhatalmazta az iparügyi minisztert, hogy az MTT-vel egyetértésben ezeket a kutatási szerveket átalakíthatja. A rendelet szerint az igazgatót és bizottsági titkárt az iparügyi miniszter nevezi ki az MTT-vel egyetértésben. Ugyancsak áprilisban jelent meg a 3790/1949. sz. kormányrendelet, amely a Mezőgazdasági Szervezési Intézet létrehozásáról intézkedett. A rendelet végrehajtásáról szóló földművelésügyi miniszteri rendeletből (12.462/1949. (V. 5.) F. M. sz. r.) kitűnik, hogy az Intézet felállításával egyidejűleg megszüntették az Országos Mezőgazdasági Üzemi és Termelési Költségvizsgáló Intézetet, az Országos Mezőgazdasági Üzemi és Termelési Költségvizsgáló Bizottságot, továbbá a Mezőgazdasági Munkatudományi Intézetet és a Mezőgazdaságpolitikai Intézetet. Április 30-án két intézet létesítését is elrendelte a kormány. A növénynemesítés egységes irányítására és a nemesített vetőmag ellátásának biztosítására létrehozta az Agrobiológiai Intézetet (4008/1949. (IV. 30.) korm. sz. г.), valamint a mezőgazdaság gépesítésének előmozdítására a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetet (4010/1949. (IV. 30.) korm. sz. г.). A rendelet az Intézet fő feladatát a következőképpen határozta meg: a) a mezőgazdasági gépgyártás és a mezőgazdasági gépesítés fejlesztése érdekében megvizsgálni és elbírálni minden használatos és rendszeresítendő mezőgazdasági gépet és eszközt; b) az új mezőgazdasági gépek tervezésében közreműködni; с) a gyártásra kerülő gépekkel előzetes üzemi kísérleteket folytatni; d) általában vizsgálni a gépesítés lehetőségeit a mezőgazdaság különböző termelési ágainál; e) javaslatot tenni a mezőgazdasági termelésre alkalmas új gépek gyártására. A Martonvásárra telepített Agrobiológiai Intézet részletes feladatát a földművelésügyi miniszter 8062/8/1949. (VI. 8.) sz. rendelete szabályozta. E szerint az Intézet feladata: ,,a) a haladó hagyomány követelményeinek megfelelő növényfajok és fajták előállítása és meghonosítása; b) a nemesített növényfajok és fajták utántermesztéséhez szükséges eredeti nemesített vetőmag előállítása; с) a növényfajták állami elismerése és törzskönyvezése; d) nemesített vetőmagvak termesztésével foglalkozó szervek tudományos ellenőrzése; e) általában az agrobiológia elméleti és gyakorlati kérdéseinek tanulmányozása tudományos kutatás, kísérletezés révén; f) állami növénynemesítő telepek irányítása." A miniszteri rendelet egyidejűleg megszüntette a Magyar Növényörökléstani és Nemesítéstani Kutató Intézetet, az Országos Növényörökléstani és Nemesítéstani Kutató Intézetet, az Országos Növénynemesítő Intézetet (Magyaróvár) és az Állami Növénytermelési Hivatalt. Az MTT Pártkollégiuma megalakulásától kezdve rendszeresen foglalkozott a kutatóintézetek alapításának, átszervezésének előkészítésével. Minden ülésén szerepelt valamilyen formában az intézethálózat fejlesztésének az ügye. A Pártkollégium első ülésén, május 14-én napirenden szerepelt a KFKI felállítására vonatkozó javaslat, amellyel kapcsolatban a Pártkollégium kifejezésre juttatta elvi egyetértését, és szükségesnek tartotta egy „vázlat-terv" elkészítését, amely a költség- és ütemtervet, az intézet végleges elhelyezésére vonatkozó elgondolást is tartalmazza. A terv elkészítésének határidejét szeptember 14-ében állapították meg. A Pártkollégium a hadsereg képviselőjének a bevonását javasolta az intézet építési ügyeivel foglalkozó három tagú bizottságba. Indokoltnak tartotta, hogy az intézet létesítésének tervét a párt Titkársága is megtárgyalja. 1 2 120
