Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - B) Intézet-alapítások, átszervezések

Ezen az ülésen szerepelt az Erdészeti Tudományos Intézet és az Agrokémiai Intézet felállítására vonatkozó javaslat is. A Pártkollégium a javaslatot elfogadta. Május 21-én meg is jelent mindkét intézetről a kormányrendelet. Az Agrokémiai Intézet megszervezéséről a 4044/1949. (V. 21.) korm. sz. rendelet intézkedett. A rendelet szerint: „A növénytermesztés agrokémiai megalapozásának biztosítására és az agrokémiai kutatóállomások munkájának egységes irányítására Agrokémiai Intézetet kell létesíteni." „Az agrokémiai tudományos kutatóintézményeket meg kell szüntetni és az Intézetbe kell beolvasztani." A június 29-én közzé tett 8062/1949. (VI. 29.) FM sz. rendelet szabályozta részletesen az Intézet feladatait. „Az Intézet feladata: a) az ország talajának tanulmányozása kémiai, fizikai és mikrobiológiai szempontból, b) gazdasági növények tápanyagszükségletének és anyagcseréjének a vizsgálata, c) az agrokémiai tudomány felhasználásával - a növénytermesztési intézetekkel együttműködve - új talajmüvelési, szerves- és műtrágyázási, továbbá növényápolási módszerek kialakítása és kísérleti tanulmányozása, d) szikes, savanyú és homokos talaj megjavítására alkalmas módszerek kidolgozása." A rendelet felsorolta az ezzel egyidejűleg megszüntetett intézeteket: Talajtani Intézet (Budapest), Talajtani Kísérleti Intézet (Szeged), az Országos Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás (Budapest), továbbá az Agrártudományi Egyetem debreceni osztályának kémiai és talajtani intézete és keszthelyi osztályának kémiai intézete. Az Erdészeti Tudományos Intézet létesítéséről kiadott kormányrendelet (4045/1949. (V. 21.) sz.) az Intézet feladatát az erdőgazdasági tudományos kutatás tervszerűségének biztosításában és az erdőgazdálkodás korszerűsítésének előmozdításában jelölte meg. A rendelet megszüntette a meglévő erdészeti kutatóintézeteket. A Pártkollégium elé terjesztett javaslatok között voltak olyanok is, amelyeknek csak „mellékterméke" volt egy-egy új intézet létrehozása, vagy a meglévő kutatóbázis átalakítása és fejlesztése. A Pártkollégium május 21-én tárgyalta a „Néhány közérdekű, korszerű nagyobbszabású műszer külföldről való sürgős beszerzése" című előterjesztést.

1

3 A Természettudományi Szakosztály javasolta a következő műszercsoport mielőbbi beszerzését: Elektronmikroszkóp, ultracentrifugák, elektroforézis készülék, adszorpciós analízis készülék, Beckmann-féle spektrofotométer. Ez a javaslat tulajdonképpen annak az elképzelésnek egy reálisabb változata volt, amit az első intézetfejlesztési elgondolásokban Központi Laboratóriumként emlegettek. Erdős Tamás 1948-ban svédországi tanulmányútja során Uppsalában az egyetem fizikokémiai intézetében ismerkedett meg egy ilyen műszercsoport működésével. Az itt szerzett tapasztalatok alapján fogalmazódott meg a Központi Laboratórium felállításának terve, amely központi elhelyezés mellett használható lenne mindazon kutatások számára, amelyekhez ezeknek a műszereknek az alkalmazása szükséges. Az előterjesztés szerint „e műszereket feltétlen úgy kell elhelyezni, hogy azok a magyar tudományos és ipari kutatómunka minden érdeklődő művelője részére elérhetőek legyenek". A Pártkollégium a javaslatot elfogadta azzal a megjegyzéssel, hogy a szükséges összegnek felét 1949-ben, másik felét 1950-ben használják fel. Ez az elképzelés valósult meg a Magyar Tudományos Akadémia első önálló kutatóintézményének az MTA Elektronmikroszkópiái Laboratóriumának megszervezésével 1950-ben. (544/27/1950. N. T. (Népgazdasági Tanács) sz. határozata.) Ugyancsak ezen az ülésen szerepelt egy előterjesztés, amely intézeti átszervezéseket is javasolt: „Nyersanyag-helyzet és országos geológiai kutatási terv."

1

4 Az MDP gazdaságpolitikájából következett, hogy ezt a témát mindjárt a második ülésén napirendre tűzte a Pártkollégium. Az összeállítás bemutatta a legfontosabb hazai nyersanyagok fel121