Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - B) Intézet-alapítások, átszervezések
tartalmaztak. Érdekes változatot rögzített a Társadalomtudományi Szakosztály egyik vázlata. E szerint a Keleteurópai Tudományos Intézet átszervezésével egy olyan társadalomtudományi intézetet kívántak kialakítani, amely a társadalomtudományok széles spektrumát ölelte volna fel. így tagintézetként tervezték a Filozófiai Intézetet, a Történettudományi Intézetet, a Nyelvtudományi Intézetet, a Jogtudományi Intézetet, az Anyagi Kultúra Intézetet (archeológiai és etnográfiai osztályokkal), az Irodalomtörténeti Intézetet, a Művészettörténeti Intézetet és a Zenetörténeti Intézetet. 9 A Tanács Társadalomtudományi Szakosztályának titkársága februárban már egy másik tervezetet készített, amely a felállítandó társadalomtudományi intézetekről más elképzelést rögzített. E szerint önálló intézeteket kell felállítani, és sorrendet is javasolt: elsősorban a közgazdaságtudomány, az állam és jogtudomány, a filozófia, a történettudomány, az irodalomtörténet, a pedagógia területén szorgalmazta az intézetek megszervezését és csak másodsorban vette számításba, azokat a tudományágakat, amelyek „kiegészítik" ezeket. (Nyelvtudomány, etnográfia, archeológia, művészettörténet, zenetörténet.) 1 0 A véglegesnek tekinthető fejlesztési koncepció a I. 2. fejezetben ismertetett dokumentumokban, a Magyar Tudományos Tanács 1949. évi munkatervének irányelveiben fogalmazódott meg. B. Intézet-alapítások, átszervezések Az MTT munkatervének irányelveiben foglaltak alapján az alakuló ülést követően megkezdődtek a konkrét intézkedések új kutatóintézetek alapítására, illetve a meglévők átszervezésére. Voltak szakterületek, amelyeken röviddel az alakuló ülés után meghozták az állami határozatokat, de a legtöbb területen csak az MTT Pártkollégiumának elvi döntését követően, sok esetben egyenkénti előterjesztés alapján, kialakított pártkollégiumi állásfoglalás után került sor az állami intézkedésekre. Ezek általában kormányrendelet, illetve minisztertanácsi rendelet forrpájában jelentek meg. Április 8-án tették közzé a kormány 3600/1949. (86) sz. rendeletét 1 1 az ipari kutatások megszervezéséről. E rendelet felsorolta a már meglévő és megszervezendő „ipari kutatási szerveket", intézkedett az ipari kutatási tervek elkészítésének rendjéről. A meglévő intézetek az iparügyi miniszter felügyelete alatt a következők voltak: Földtani Intézet, Geofizikai Intézet, Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet, Faanyagvizsgáló és Fagazdasági Intézet, Alumínium- és Könnyűfém Kutatóintézet. A rendelet a létesítendő szervek három típusát különböztette meg: a) intézetek, b) központi laboratóriumok, c) kutatási bizottságok. Ez utóbbiakat így határozták meg: „A kutatási bizottság az iparág kutatási területén legkiválóbb tudományos és gyakorlati szakemberekből áll. A bizottság tagjait az iparügyi miniszter az MTT-vel egyetértésben nevezi ki." A rendelet alapján létesítendő szervek: a) intézetek: Vaskutató Intézet, SzervesVegyipari Kutatóintézet, Szervetlen Vegyipari Kutatóintézet, Hőtechnikai Intézet, Papíripari Kutatóintézet, b) központi laboratóriumok: Villamosipari Központi Kutatólaboratórium, Optikai és Finommechanikai Központi Kutatólaboratórium, Bőr- Cipő- és Szőrmeipari Központi Kutatólaboratórium, Gumiipari Központi Kutatólaboratórium, c) kutatási bizottságok: Gépipari Kutatási Bizottság, Szénbányászati Ipari Kutatási Bizottság, Híradástechnikai Kutatási Bizottság, Villamos Műszertechnikai Kutatási Bizottság, Gyógyszervegyészeti Kutatási Bizottság, Villamosítási Kutatási Bizottság, Textilipari 119
