Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - A) A kutatóintézeti hálózat koncepciójának a kialakulása

területeken indokolt. „Bizonyos ágakban a tudományos kutatás megérett nagyüzemű szervezetek létesítésére. így az atomkutatás terén. Más szakmákban, pl. a filozófia terén nehezen tudnánk elképzelni, hogy a filozófusok százai és ezrei egy filozófiai óriás üzemben együtt programszerűen dolgoznák fel a bölcselet kérdéseit. A kutató tudósnak joga legyen csak speciálkollégiumot hirdetni: Nagyfontosságú kutatásoknál tehermentesíteni kell őket az egyetemi oktatás ábécéjének ellátásától. De kizárólag kutatással foglalkozni, ezt csak a laboratóriumi típusú tudósok számára való. Viszont csak tanítani és nem kutatni - ez ahhoz a megmerevedéshez, sablonhoz és pedáns rutinhoz vezet, amely az egyetemünkön a múltban uralkodott és még távolról sem szűnt meg."

4 Az MTT felállítása után 1948 második felében, 1949 elején a kutatóintézeti hálózat fejlesztési koncepciójának formálódása során, ha olykor találkozunk is a dokumentumokban az egyetemeken folyó kutatások fontosságának hangsúlyozásával, egyre inkább az önálló kutatóintézetek felállításának, a meglévő tudományos intézetek átalakításának igénye került előtérbe, egyre többször hivatkozva a szovjet példára. Még az egyetemeken szervezendő kutatóintézetek esetében is (pl. a Filozófiai Intézet, vagy a Néprajzi Kutatóintézet), a tervezett megoldási forma mellett nem az egyetemi kutatások fejlesztésének szándéka volt a meghatározó, hanem a szakember hiány. „A kutatóintézetek alkotják a legalkalmasabb bázist az egyes tudományágak műveléséhez" - fogalmazta meg az egyik tervezet. Az MTT feladata, „hogy a tudományos élet újjászervezését kutatóintézeteink átszervezésével, illetve kiépítésével támassza alá. Ahol káderhiány miatt nem lehet önálló intézeteket létrehozni, ott az egyetemek mellett szervezzük meg őket."

5 A fejlesztési koncepció tartalma, hogy mely szakterületeken milyen jellegű kutatóintézményt hozzanak létre, szintén fokozatosan alakult ki. A különböző - elsősorban az MDP Tudományos Bizottságának működése során született - pártiratokban nyomon követhető e koncepciónak, illetőleg egyes elemeinek a formálódása. így pl. már 1948 nyarán megfogalmazódott a Keleteurópai Intézet megszüntetésének, egy történettudományi, egy jogi, egy közgazdaságtudományi intézet felállításának a gondolata, és egy Magyar-Román Intézet megszervezésének a terve.

6 A Magyar Tudományos Tanács felállításával állami vonalon is megkezdődött az intézethálózat átszervezésének és továbbfejlesztésének előkészítése. Bár a Tudományos Tanácsról szóló törvény nem intézkedett arról, hogy a Tanács intézeteket tart fenn, az MDP Tudományos Bizottsága számára az MTT feladatairól 1948 decemberében készített javaslat

7 szerint a Tanács feladata: „Tudományos intézmények kutató munkájának megfelelő irányítása, ezek számára döntő szempontok kijelölése... Javaslattétel tudományos intézmények összevonására, megszüntetésére, átszervezésére vagy felállítására szükségleg szerint." Még egyértelműbben szól az intézetek és a Tanács viszonyáról egy másik irat,

8 amely a Tanács működésére vonatkozó elképzelést tartalmazza: „Egyes központi jelentőségű intézeteknek közvetlenül a Tanácshoz kell tartozniok, másoknak, bár függetlenül működnek, a szokottnál szorosabb kapcsolatot kell tartaniuk a Tanáccsal." Ez az irat két konkrét példát említ a Tanács közvetlen irányítása alá kerülő intézetekre: a Tihanyi Biológiai Intézetet, a szervezés alatt álló Központi Laboratóriumot. E csoporthoz tartozó intézetek körét így határozta meg: ezek azok „a központi jelentőségű intézmények, melyekről a tájékozódás szerint kiderült, hogy legcélszerűbben a Tanács vezetése alatt működhetnek." A Tudományos Tanács alakuló ülésén kihirdetett intézetalapításokat és átszervezéseket az 1949 januárjában készített tervezetek alapozták meg. E tervezetek is több variánst 118