Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - A) A kutatóintézeti hálózat koncepciójának a kialakulása
3. AZ EGYSEGES KUTATÓINTÉZETI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK KEZDETE A. A kutatóintézeti hálózat koncepciójának kialakulása Az 1950-ben készült kutatási statisztikában szereplő 456 tudományos intézmény közül 318 már 1945 előtt is működött. 1 Ebből 75 volt főhivatású kutatóintézet. A korabeli statisztika az egyetemi intézetek egy részét is ezek közé sorolta. A 75 intézetből a műszaki tudományok területén működött 8, az agrártudományok területén 32, a matematika-fizika területén 12, az orvostudományokhoz tartozott 20, és a társadalomtudományokhoz 3. A statisztika nem tartalmazta az intézetek neveit. Ezen bázison fejlődött tovább 1945 után a hazai kutatóintézeti hálózat. A háború után nemcsak a korábbi intézmények helyreállítása történt meg, hanem már 1945 és 1948 között megkezdődött új kutatóhelyek felállítása, új kutatóintézetek megszervezése is. 1945—48 között 16 új főhivatású kutatóintézetet állítottak fel, ebből 12-t az agrártudományok területén, ugyanezen idő alatt 44-el növekedett a nem főhivatású kutatóhelyek száma (ebből 13 a műszaki tudományok, 14 az orvostudományok, 13 a társadalomtudományok területére esik). Ezek jelentős része egyetemi kutatóhely volt. Az 1948-49-ben hatalomra került új rendszer tudománypolitikájának egyik fontos célja egy olyan egységes, központilag irányított kutatóintézeti hálózat kiépítése volt, amely közvetlenül szolgálja a hatalmon lévő párt és állam politikai, gazdaságpolitikai, ideológiai céljait. Ez a meglévő kutatóhelyek átszervezését, egyesek megszüntetését, újak létrehozását jelentette, amely kutatási profilok, feladatok átformálásával, a vezetők kicserélésével, a társadalomtudományok területén a nem marxista szakemberek háttérbeilletve kiszorításával járt együtt. A közvetlenül irányított önálló kutatóintézetek kiépítése - sok esetben - a kutatás súlypontjának az egyetemekről a kutatóintézetekbe való áthelyezését is jelentette. A kutatóintézeti hálózat kiépítésének koncepciója fokozatosan alakult ki. Láttuk, hogy 1947 elején a hároméves tervvel összefüggésben az MKP viszonylag szerény intézetfejlesztési tervvel állt elő, amikor is a tervjavaslat négy műszaki és négy társadalomtudományi intézet felállítását irányozta elő." Az önálló kutatóintézetek felállításának tervével párhuzamosan felmerült az a kérdés is, mi legyen az egyetemek szerepe a tudományos kutatásban. Fogarasi Béla 1948 tavaszán egyik előadásában az egyetemi reformmal kapcsolatban többek között azt fejtegette, hogy a reform keretében tisztázni kell mind az egyetem, mind a főiskola funkcióit és hatáskörét. Szerinte a jövőben a felsőfokú szakképzés általános típusa a specializált főiskola lesz, és azt tartotta ajánlatosnak, hogy az egyetem központi feladatává váljon a tudósképzés, vagyis a kutató szakemberek képzése, „s ezzel szoros kapcsolatban és bizonyos egységben a főiskolai tanerők képzése". 3 Ekkor véleménye szerint az önálló kutatóintézetekben szervezett kutatás csak bizonyos 117
